Vaskori erőd lehetett a vikingek egyik legsúlyosabb vereségének helyszíne
Egy észak-devoni vaskori földvár lehet az egyik lehetséges helyszíne a 878-ban vívott cynuiti csatának, amelyben a nyugati szászok súlyos vereséget mértek egy jelentős viking seregre. Nick Arnold történész szerint a Beaford közelében fekvő Castle Hill domborzati adottságai több középkori forrás leírásával is egybevágnak, közvetlen régészeti bizonyíték azonban egyelőre nem támasztja alá az elméletet.
- Az észak-devoni Castle Hill vaskori földvár lehetett az 878-as cynuiti csata helyszíne, amelyben a nyugati szászok döntő vereséget mértek a vikingekre.
- Nick Arnold szerint a földvár domborzati adottságai több ponton megfelelnek a csata helyszínéről fennmaradt középkori leírásoknak.
- A kutató szerint a közelben található halom kapcsolatba hozható a későbbi forrásokban említett viking vezér sírjával, ezt azonban régészeti bizonyíték nem támasztja alá.
A cynuiti csata Wessex történetének kritikus időszakában zajlott, amikor Nagy Alfréd királysága jelentős viking támadással nézett szembe. Asser, Alfréd 9. századi életrajzírója szerint a vikingek 23 hajóval érkeztek Devonba, majd körülzártak egy nyugati szász sereget, amelyet valószínűleg Odda, Devon ealdormanja, vagyis legfőbb világi vezetője vezetett. A szászok azonban hajnalban kitörtek az erődből, és döntő vereséget mértek az ostromlókra, akiknek parancsnoka is életét vesztette az összecsapásban. Az Angolszász krónika mintegy 840 viking halottról számolt be, míg Asser körülbelül 1200 áldozatot említ, a győztesek pedig állítólag megszerezték ellenfeleik híres Holló-zászlaját is.
Nick Arnold évek óta vizsgálja annak lehetőségét, hogy az összecsapás helyszíne a Beaford közelében fekvő Castle Hill lehetett, kutatásait pedig Paul Harper új, Sons of Ragnar: Viking Warriors Who Terrorised Britain and Ireland című könyve is ismerteti. A feltételezést a kutató meglátása szerint elsősorban Asser beszámolója támaszthatja alá, aki egy olyan devoni erődöt írt le, amelyet szinte minden oldalról természetes akadályok védtek, keleti irányból azonban viszonylag könnyen megközelíthető volt.
Castle Hill adottságai több ponton is megfelelnek ennek a leírásnak, mivel meredek lejtők és védősáncok övezik, keleti irányból azonban kevésbé védett. Asser beszámolója az erőd vízellátására is kitér, az eredeti latin szöveget pedig Arnold úgy értelmezi, hogy a vízforrás nem közvetlenül az erőd területén feküdt.
Az elméletet Geoffrey Gaimar 12. századi krónikája is alátámaszthatja, amely Penwood néven említi a csata helyszínét. Arnold szerint a név első tagja a britton penn, vagyis „hegyfok” vagy „kiemelkedés” szóból származhat, ami összhangban lehet Castle Hill domborzati fekvésével. Castle Hill közelében emellett egy körülbelül 12 méter átmérőjű és 2,4 méter magas halom is található, amelyet 19. századi térképeken tumulusként jelöltek.
Ez is érdekelhet
A halom azért lehet érdekes, mert Gaimar szerint az elesett viking vezért egy nagy sírhalom alá temették, amelyet később „Ubbelawe”, vagyis Ubba halma néven ismertek. A kapcsolat azonban egyelőre pusztán feltételezés, mivel semmilyen régészeti bizonyíték nem köti a Castle Hill melletti halmot a csatához, ráadásul a viking parancsnok személyazonossága sem biztos: az Angolszász krónika Ivar és Halfdan testvéreként említi, nevét azonban nem közli, és csak a későbbi hagyomány kapcsolta Ubbához.
A cynuiti csata pontos helyszíne mindmáig vitatott, Castle Hill mellett ugyanis a devoni Countisbury és Kenwith, valamint a somerseti Cannington is felmerült lehetséges helyszínként. Arnold szerint a földvár domborzata, a középkori szövegek és a közeli halom együtt indokolttá teszik Castle Hill további régészeti kutatását, amely eldönthetné, valóban itt történt-e Wessex egyik legjelentősebb 9. századi győzelme.
