Évszázadokkal a háziasításuk előtt is használtak már lovakat Eurázsiában
2026. május 16. 12:11 Múlt-kor
Egy friss kutatás szerint a lovakat jóval Kr. e. 2000 – vagyis a háziasítási folyamat lezárulása – előtt is alkalmazhatták lovaglásra, szállításra és egyéb munkákra. Bár ekkor még szervezett lóhasználat valószínűleg nem volt, a Kr. e. 4. évezredben az állat már az emberi társadalom fontos részét képezhette.

(Forrás: Wikipédia / Közkincs)
Korábban
A Science Advances című folyóiratban közölt tanulmány szerint az emberek már a Kr. e. 4. évezredben is használtak lovakat a különböző munkákra – jóval a háziasítási folyamat lezárulása előtt. A kutatás egyik résztvevője, Volker Heyd professzor így nyilatkozott erről: „A lovakat már azelőtt széles körben alkalmazták, hogy a háziasításuk lezárult volna. Ez az új felfedezés más megvilágításba helyezheti az emberi történelemről alkotott képünket, mivel ezeknek az állatoknak a szerepe a nagy történelmi folyamatokban felmérhetetlen jelentőségű.” Az eurázsiai nomád népek vándorlásától kezdve egészen a második világháborúig a lovak valóban központi szerepet játszottak az emberi civilizáció alakulásában: egészen az iparosodás koráig (valamint a modern tömegközlekedés kialakulásáig) az elsődleges közlekedési eszközt jelentették, amelyek nélkül nemcsak a harci cselekmények, de a korabeli kereskedelem is elképzelhetetlen lett volna.
A kutatás részletei
A kutatás szerint annyi bizonyos, hogy Kr. e. 3500 és 3000 között a sztyeppei népesség keleti és nyugati irányba is elkezdett terjeszkedni Eurázsiában. A meghódított területekre pedig vitték magukkal az első szekereket is, amelyeket ebben a korai időszakban még szarvasmarhák húztak. Ekkoriban jelentek meg a lovak, amelyek segítségével néhány óra alatt meg lehetett tenni azt a távot, amit egy szekér több nap alatt tett volna meg. Így a lovaglás, illetve a lovak kereskedelmi célú felhasználása egyre népszerűbbé vált.
A Kr. e. 2000 előtt lezáruló háziasítási folyamatnak köszönhetően napjainkban igazi vadlovak már nem léteznek: nemrég még a Przewalski-lóról – amit sokáig az egyetlen fennmaradt vadlófajtának tartottak – is kiderült, hogy valójában korai háziasított populációktól származik.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Történeti hűségre törekszik az új Odüsszeia-film zenéje tegnap
- Középkori falfestményeket és órákat restaurál az anglikán egyház tegnap
- Mesterséges intelligencia segítségével azonosítottak egy skót remekművet tegnap
- Új DNS-kutatás árnyalja a longobárdok kárpát-medencei történetét tegnap
- Evolúciós átmenetről tanúskodik a Haifánál talált őskőkori barlang tegnap
- Azonosították az 1943-as bari légitámadás utolsó hajóroncsát tegnap
- Egy felégetett falu régészeti anyagát mutatja be a Nemzeti Múzeum tegnap
- Egyedüli nőként tudósított a normandiai partraszállásról Hemingway felesége tegnap













