Európai mítoszok politikai hatásait elemzi egy nemzetközi konferencia

Fotó: Pexels/Jonathan Cooper

A Német Kutatási Közösség (DFG) és a Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD) támogatásával megvalósuló, május 21. és 23. között zajló tanácskozáson hat ország – Bulgária, Görögország, Lengyelország, Csehország, Ausztria és Németország – harminc kutatója vesz részt.

A Heinrich Schlange-Schöningen ókortörténész, Cristina Andenna középkorkutató és Timo Klär által vezetett tudományos projekt azt vizsgálja, hogy az évezredes elbeszélések miért és hogyan hatnak napjainkig, formálva a származásról, a közösségről és a hatalomról alkotott kollektív képet. A kutatások fókuszában a mítoszok nemzetállami identitásképző szerepe áll, különös tekintettel a kelet-európai régióra és az olyan nyugat-európai alapítási legendákra, mint Trier vagy Metz városának története. A vizsgálat tudományágakon átívelő: a történészek mellett filológusok és művészettörténészek elemzik a mítoszok megjelenését az irodalomban, a köztéri építészetben és a modern vizuális médiában.

A kutatók rámutatnak: az európai mítoszok történelmi magvuk hitelességétől függetlenül fejtik ki hatásukat. Heinrich Schlange-Schöningen hangsúlyozza, hogy az ókori és középkori narratívákat nem váltotta fel maradéktalanul a racionális, tudományos gondolkodás; a régi legendák tovább élnek, miközben folyamatosan újak is születnek. A konferencia szekciói olyan konkrét történelmi esettanulmányokat dolgoznak fel, mint a kontinens névadójának, Európa hercegnőnek az elrablása, a katarok megítélése a középkori Franciaországban, a britek Róma elleni ellenállásának emlékezete, vagy éppen Iphigénia történetének színpadi adaptációi és átértelmezései a nemzetiszocialista államapparátus idején. Külön elemzés tárgyát képezi a Nibelung-ének és Rőtszakállú Frigyes császár kultusza, amelyek a német nemzeti romantika és a birodalmi ideológia központi elemeivé váltak.

A mítoszok kutatása azért kiemelkedő jelentőségű, mert ezek az elbeszélések képesek leegyszerűsíteni az összetett társadalmi és politikai folyamatokat, ezáltal érzelmileg könnyen mozgósíthatóvá téve a tömegeket. A 19. századi európai nemzetállamok kialakulása során az uralkodó elitek tudatosan nyúltak vissza az ókori és középkori hőseposzokhoz, hogy történelmi folytonosságot és legitimitást kreáljanak saját politikai rendszereik számára. Az eszményítés és a múlt dicsőítése azonban gyakran a történelmi tények eltorzításával járt együtt.

Amint arra a Saar-vidéki Egyetem kutatócsoportja rámutat, e legendák ideológiai instrumentalizációja – például az ellenségképek ókorból eredeztethető megkonstruálása vagy a menedékjog kérdésének a Romulus-mítosszal történő alátámasztása – a modern történelem során sokszor a kirekesztő politikának és a diktatúráknak is hivatkozási alapot szolgáltatott, és a kollektív emlékezet formálásán keresztül a mai napig rányomja bélyegét az európai országok politikai diskurzusaira.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók