Európai mítoszok politikai hatásait elemzi egy nemzetközi konferencia
2026. május 13. 12:09
Az ókori és középkori európai mítoszok nem csupán lezárt irodalmi emlékek, hanem a modern nemzetállamok identitásának és politikai legitimációjának máig ható, aktív formálói – hívja fel rá a figyelmet a Saar-vidéki Egyetem (Universität des Saarlandes) legfrissebb közleménye. Az intézmény szakemberei által szervezett, május 21-én kezdődő nemzetközi történészkonferencia interdiszciplináris keretek között elemzi a legendák társadalmi utóéletét, rámutatva, hogy a történelmi narratívák miként válnak napjainkban is a politikai instrumentalizáció eszközeivé.

Fotó: Pexels/Jonathan Cooper
Korábban
A Német Kutatási Közösség (DFG) és a Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD) támogatásával megvalósuló, május 21. és 23. között zajló tanácskozáson hat ország – Bulgária, Görögország, Lengyelország, Csehország, Ausztria és Németország – harminc kutatója vesz részt.
A Heinrich Schlange-Schöningen ókortörténész, Cristina Andenna középkorkutató és Timo Klär által vezetett tudományos projekt azt vizsgálja, hogy az évezredes elbeszélések miért és hogyan hatnak napjainkig, formálva a származásról, a közösségről és a hatalomról alkotott kollektív képet. A kutatások fókuszában a mítoszok nemzetállami identitásképző szerepe áll, különös tekintettel a kelet-európai régióra és az olyan nyugat-európai alapítási legendákra, mint Trier vagy Metz városának története. A vizsgálat tudományágakon átívelő: a történészek mellett filológusok és művészettörténészek elemzik a mítoszok megjelenését az irodalomban, a köztéri építészetben és a modern vizuális médiában.
A kutatók rámutatnak: az európai mítoszok történelmi magvuk hitelességétől függetlenül fejtik ki hatásukat. Heinrich Schlange-Schöningen hangsúlyozza, hogy az ókori és középkori narratívákat nem váltotta fel maradéktalanul a racionális, tudományos gondolkodás; a régi legendák tovább élnek, miközben folyamatosan újak is születnek. A konferencia szekciói olyan konkrét történelmi esettanulmányokat dolgoznak fel, mint a kontinens névadójának, Európa hercegnőnek az elrablása, a katarok megítélése a középkori Franciaországban, a britek Róma elleni ellenállásának emlékezete, vagy éppen Iphigénia történetének színpadi adaptációi és átértelmezései a nemzetiszocialista államapparátus idején. Külön elemzés tárgyát képezi a Nibelung-ének és Rőtszakállú Frigyes császár kultusza, amelyek a német nemzeti romantika és a birodalmi ideológia központi elemeivé váltak.
A mítoszok kutatása azért kiemelkedő jelentőségű, mert ezek az elbeszélések képesek leegyszerűsíteni az összetett társadalmi és politikai folyamatokat, ezáltal érzelmileg könnyen mozgósíthatóvá téve a tömegeket. A 19. századi európai nemzetállamok kialakulása során az uralkodó elitek tudatosan nyúltak vissza az ókori és középkori hőseposzokhoz, hogy történelmi folytonosságot és legitimitást kreáljanak saját politikai rendszereik számára. Az eszményítés és a múlt dicsőítése azonban gyakran a történelmi tények eltorzításával járt együtt.
Amint arra a Saar-vidéki Egyetem kutatócsoportja rámutat, e legendák ideológiai instrumentalizációja – például az ellenségképek ókorból eredeztethető megkonstruálása vagy a menedékjog kérdésének a Romulus-mítosszal történő alátámasztása – a modern történelem során sokszor a kirekesztő politikának és a diktatúráknak is hivatkozási alapot szolgáltatott, és a kollektív emlékezet formálásán keresztül a mai napig rányomja bélyegét az európai országok politikai diskurzusaira.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Újra fókuszba került Ian Fleming világháborús hírszerző kommandója 11:49
- Kísérleti régészettel vizsgálják a dániai vaskori gödörsávokat 11:02
- Százéves a legkorábbi fennmaradt animációs játékfilm 10:22
- A stratégiai tervezéstől a történelmi csúsztatásokig: így írják újra a középkort a modern videojátékok 09:41
- A pápa fogja megáldani a Sagrada Famíliát 08:26
- Tömegesen hasznosították újra a római császárportrékat Hispaniában 07:18
- Római kori leletek világítják meg Velence eredetét tegnap
- Szarmata kori településrészletet és római érmét találtak Őrbottyánban tegnap













