2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ötszáz évig használt római kori nekropoliszt tártak fel Zárában

2026. március 26. 12:38

Több mint öt évszázadon át folyamatosan használt, hatalmas kiterjedésű római kori nekropoliszt tártak fel a horvátországi Zára városának központjában. A modern beépítettség alatt felfedezett leletegyüttes páratlan bepillantást enged az ókori Iader városának temetkezési szokásaiba és társadalomtörténetébe.

Ötszáz évig használt római kori nekropoliszt tártak fel Zárában

Az egyetem régészei, Igor Borzić és Ivana Jadrić-Kučan vezetésével a város Relja nevű negyedében, a Horvát Autóklub egykori székházának területén végeztek leletmentő ásatásokat. A szakemberek a kerámiából és üvegből készült urnák, valamint a temetkezési edényként funkcionáló amforák vizsgálata alapján megállapították, hogy a feltárt temetkezési zónát a Krisztus előtti 1. század végétől egészen a Krisztus utáni 5. századig, megszakítás nélkül használták a helyi lakosok. A tágabb Relja térségében az elmúlt évtizedek során eddig már több mint háromezer sírt dokumentáltak a kutatók, ami az egyik legjelentősebb és legnagyobb adathalmazt biztosító ókori temetővé teszi a helyszínt a római kori Dalmácia provinciában.

A feltárt sírok rendkívül gazdag és változatos leletanyagot rejtettek, amelyek a korabeli hiedelemvilágra és a mindennapi életre egyaránt rávilágítanak. A sírmellékletek között a régészek rendszeresen bukkantak a túlvilági utat megvilágító olajmécsesekre, az alvilági utazás rituális fizetségeként szolgáló érmékre, továbbá ékszerekre és mindennapi használati tárgyakra. Az elemzések során kiderült, hogy az eltérő temetkezési módok (hamvasztásos és csontvázas rítusok), illetve az elhantolt tárgyak gazdagsága jól tükrözi az egykori lakosság vagyoni és társadalmi rétegződését. Az importált luxuscikkek magas aránya emellett egyértelműen bizonyítja, hogy az ókori város kiterjedt távolsági kereskedelmi hálózatokon keresztül szervesen kapcsolódott a Mediterráneum távolabbi régióihoz.

A hatalmas kiterjedésű nekropolisz elhelyezkedése szorosan illeszkedik a klasszikus római várostervezési és vallási előírásokhoz, amelyek higiéniai és szakrális okokból szigorúan tiltották a városfalakon belüli temetkezést. Ennek megfelelően az ókori Iader lakói is a településre vezető főbb útvonalak mentén alakították ki temetőiket, amelyek így egyszerre szolgáltak a halottak nyughelyéül és a város gazdagságát hirdető, az utazók számára jól látható szakrális térként.

A római uralom alatt álló, stratégiai fekvésű tengerparti város, Iader kulcsfontosságú csomópontként kötötte össze az Adriai-tenger forgalmas tengeri útvonalait Dalmácia provincia belső, szárazföldi területeivel. A Relja negyed alatt húzódó, öt évszázadot átfogó temető folyamatos régészeti vizsgálata nemcsak a római temetkezési rítusok korszakokon átívelő, fokozatos átalakulását dokumentálja, hanem a Római Birodalom keleti partvidékének társadalmi, gazdasági és kulturális változásait is páratlan részletességgel rajzolja ki a történettudomány számára. A szakemberek hangsúlyozták: a modern városi beépítettség alatt még további, feltáratlan sírok ezrei rejtőzhetnek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár