Mesterséges intelligenciával modellezik a műemlékek jövőbeli állapotát

Fotó: culturalheritagepartners.com

A francia Kulturális Minisztérium múzeumi kutató- és restaurátorközpontjának tudományos munkatársa, Ann Bourgès által irányított projekt 2022-ben indult, miután az Európai Bizottságban is megfogalmazódott az éghajlatváltozás fizikai következményeinek számszerűsítési igénye.

Két kutató, Adèle Cormier és David Roqui bevonásával a munkacsoport egy olyan multimodális gépi tanulási algoritmust fejleszt, amely nemcsak a hagyományos meteorológiai mérőszámokat (hőmérséklet, páratartalom, szén-dioxid-szint) képes feldolgozni, hanem fotókat és hőkamerás infravörös felvételeket is elemez. Az MI-rendszert arra tanítják, hogy vizuálisan felismerje a repedéseket, a sófelhalmozódást vagy a vízbeszivárgást, majd kiszámítsa azok jövőbeli, akár 50-100 év múlva várható kiterjedését az adott műemlék specifikus mikroklímájának függvényében.

A módszertan teszteléséhez a szakemberek szándékosan eltérő anyaghasználatú és történelmi hátterű helyszíneket választottak. A vizsgálat egyik alanya a strasbourgi dóm 13. századi, a sugárzó gótika stílusában épült, homokkőből készült tornyának alapzata, amely a kontinentális éghajlat szélsőséges téli és nyári hőingadozásainak van kitéve.

A másik fő helyszín a burgundiai Autun közelében található Bibracte, a kelta aeduus törzs egykori erődített települése. A 19. század végén felfedezett, kiterjedt vaskori régészeti lelőhely esetében a szabadtéri gall romok időjárással szembeni ellenállóképességét vizsgálják. A kutatást a jövőben egy harmadik, partmenti történelmi helyszín elemzésével is kiegészítik a tengeri klíma hatásainak feltérképezése érdekében.

A kiválasztott helyszínek történelmi jelentősége kiemelkedő: Bibracte a római hódítás előtti kelta urbanizáció egyik legfontosabb központja volt, amelynek feltárása kulcsfontosságú a gall társadalom megértéséhez, míg a strasbourgi katedrális a középkori európai keresztény építészet egyik csúcsteljesítménye. E felbecsülhetetlen értékű, ám anyagukban (például a porózus homokkő miatt) sérülékeny emlékek megóvása folyamatos kihívást jelent a szakemberek számára. Ann Bourgès, aki egyben a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) francia bizottságának főtitkára is, kiemelte: a globális klímaváltozás makroszintű folyamatait eddig rendkívül nehéz volt léptékben összevetni az egyes épületek egyedi, lokális degradációs folyamataival.

A többéves kutatási fázis eredményeit és a szoftvert a francia kormányzat Espadon nevű nemzeti digitalizációs platformján teszik majd nyílt forráskódúvá (open-source) és minden szakember számára hozzáférhetővé. A fejlesztők célja, hogy a régészek és restaurátorok egy vizuális szimuláció révén pontos képet kapjanak arról, miként fog kinézni egy adott fal vagy faragvány évtizedekkel később, ha nem történik beavatkozás.

A mesterséges intelligencia folyamatos algoritmikus „tanulásával” ez a rendszer nemcsak a megelőző állagmegóvás tudományos tervezésében nyújt támpontot, hanem a klímaválság történelmi örökségre gyakorolt visszafordíthatatlan hatásainak vizuális és társadalmi tudatosításában is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán