Széles körű társadalmi párbeszédre lesz szükség az ügynökakták megértéséhez

Fotó: Fortepan / BM Filmstúdió

Az őszi iratnyilvánosság során a beszervezéskor kiállított nyilvántartó lapok, a hatos kartonok, valamint több ezer beszervezési és munkadosszié kerül fel az internetre. Szokolay Domokos, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) korábbi munkatársa és a második világháborús ellenállás kutatója személyes érintettsége révén hívta fel a figyelmet a folyamat társadalmi kockázataira.

Édesapja, a 2020-ban elhunyt Szokolay Zoltán költő, volt MDF-es országgyűlési képviselő 1984-től a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság III/III-as osztályának ügynökeként, „Havasi Zoltán” fedőnéven jelentett az irodalmi élet szereplőiről. A történész rámutatott: a besúgók és a megfigyeltek leszármazottai egyaránt transzgenerációs traumaként élik meg a múlt feltárását, amelynek szakszerű kezeléséhez jelenleg hiányoznak a megfelelő intézményi keretek.

A kutató szerint a puszta iratpublikálás önmagában nem elegendő az információs kárpótláshoz, mivel az állambiztonsági dokumentumok laikus értelmezése komoly forráskritikát követel. A diktatúra erőszakszervezetei által előállított, gyakran manipulatív vagy hiányos iratok megértéséhez a levéltárakban történészekből és pszichológusokból álló szakmai stábok segítségére lenne szükség.

A történész hangsúlyozta, hogy az absztrakt moralizálás és az indulatokra építő retorika helyett az egyéni kényszerhelyzetek, valamint a bürokratikus állambiztonsági gépezet objektív megismerésére kell helyezni a hangsúlyt, anonimizált, a korszak működését bemutató esettanulmányok közzétételével.

Az 1990-ben jogutód nélkül megszüntetett III/III-as csoportfőnökség a Kádár-rendszer belső elhárításáért felelt. A hálózat teljes körű utólagos feltárását megnehezíti, hogy az iratanyag erősen töredékes; jelentős részüket már az 1956-os forradalom idején, majd a rendszerváltás időszakában, 1989-ben, illetve a későbbi selejtezések során megsemmisítették.

Az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott törvénymódosítás értelmében a titkosszolgálatoknál lévő, 1990 előtti iratanyagot egy szakmai bizottság vizsgálja át, és azok a dokumentumok, amelyek nem sértenek aktuális nemzetbiztonsági érdeket, bekerülnek a levéltárba. Szokolay Domokos szerint ez a lépés hosszú távon hozzájárulhat a demokratikus intézményrendszer hitelességének erősítéséhez és az elmúlt évtizedek politikai kampánytémáinak tudományos lezárásához.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban