Egy új könyv szerint a 19. században még nem léteztek válogatós gyerekek

Fotó: Fortepan / Fortepan

A kötet történelmi forrásokra hivatkozva mutatja be, hogy a ma ismert gyermeki étkezési szokások és a bizonyos ételekkel szembeni ellenállás viszonylag új keletű jelenségek. Edith Wharton, a később híressé vált amerikai írónő gyermekként például rajongott az osztrigamártásért, a teknőshúsért és a párolt zellerért. Mark Twain emlékirataiban a nagybátyja farmján fogyasztott zöldbabból, mókusból és nyúlból készült ételeket emlegette nosztalgiával, míg Elizabeth Cady Stanton, a nőmozgalom egyik vezető alakja kislányként szívesen evett zöldségeket, hikoridiót és hideg, kocsonyásított állati agyat.

Veit kutatásai szerint a „gyerekétel” fogalma a 19. században még ismeretlen volt. Az 1800-as évek végéig a gyermekek az Egyesült Államokban ugyanazt ették, amit a felnőttek: fűszeres mártásokat, ecetes savanyúságokat, nyers osztrigát és különféle belsőségeket, sőt, a kávéfogyasztás is mindennapos volt számukra. A történész cáfolja azt a modern mítoszt, miszerint a gyermekek természetüknél fogva neofóbok (félnek az új ízektől). Egy 1860-as évekbeli orvosi feljegyzés szerint a gyermekek általában „bármit és mindent” megesznek.

A változás okait a történész a 20. század eleji életmódbeli és társadalmi átalakulásokban látja. A 19. században a gyermekek többsége iskola előtt és után is hosszú órákon át végzett fizikai munkát (például a farmokon), és sokat gyalogolt, ami természetes módon fokozta az étvágyukat. A hűtőszekrények hiánya és a limitált élelmiszer-kínálat miatt a szülők nem is tudtak volna alternatívát kínálni: ha egy gyermek nem ette meg a feltálalt ételt, a következő étkezésig éhes maradt.

A 20. században az urbanizáció és a gépkocsik elterjedése miatt a gyermekek fizikai aktivitása drasztikusan csökkent. Ezzel párhuzamosan a pasztőrözés elterjedésével a tej biztonságossá vált, és a közegészségügyi ajánlások (az 1930-as és '40-es években napi egy liter tej fogyasztását javasolták) miatt a folyékony kalóriák jelentősen csökkentették a szilárd táplálék iránti éhséget. Emellett megjelentek a feldolgozott élelmiszerek és az étkezések közötti nassolás is.

A válogatósság kialakulásához a korszak téves orvosi ajánlásai is hozzájárultak. A progresszív érában (az 1890-es évektől az 1920-as évekig) a gyermek-táplálkozási szakértők, akik még nem ismerték kellőképpen a kórokozók (csíraelmélet) szerepét a betegségek kialakulásában, úgy vélték, hogy a gazdag, fűszeres ételek okozzák a gyermekek gyakori megbetegedéseit. Ezért azt javasolták a szülőknek, hogy a gyermekeknek kizárólag „könnyen emészthető”, ízetlen ételeket – pépeket, húsleveseket, tojást – adjanak, fűszerezésként legfeljebb sót vagy hagyma levét használva. Bár ezt az ajánlást a modern dietetika már rég elvetette, az a társadalmi berögződés, hogy a gyermekeknek a felnőttekétől eltérő, kevésbé intenzív ízű ételeket kell enniük, megmaradt.

Veit könyve szerint a modern szülői magatartásformák is változtak. Míg az 1940-es évek előtt bevett gyakorlat volt, hogy az ételt visszautasító gyermeket hagyták megéhezni, a századközép olyan befolyásos gyermekorvosai, mint Benjamin Spock, azt hirdették, hogy a gyermekek ösztönösen kiválasztják a számukra egészséges étrendet. Azt állították – a történész szerint bizonyítékok nélkül –, hogy az ételek erőltetése averziót (undort) válthat ki, és válogatóssá teheti a gyermeket.

Nancy Zucker, a Duke Egyetem pszichiátere, aki extrém válogatós gyermekekkel foglalkozik, a cikkben részben egyetértett Veit történelmi megállapításaival. Zucker megerősítette: a gyermekek ízlése valóban kifinomultabb, mint azt sok felnőtt gondolja, és gyakran éppen az intenzívebb ízekre vágynak. Ugyanakkor a pszichiáter arra figyelmeztetett, hogy a drasztikus módszerek, például a gyermekek tartós éheztetése a modern korban ellenkező hatást válthat ki: szorongást és merev ellenállást eredményezhet, ami esetenként akár orvosi beavatkozást igénylő kiszáradáshoz is vezethet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek