2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egy pálos szerzetes titkos testamentuma és Szent Margit elveszettnek hitt ereklyéi

2026. január 20. 19:05 Múlt-kor

Miközben II. József rendelete nyomán máglyára vetették a legszentebb magyar ereklyéket (például Árpád-házi Szent Margit földi maradványait) egy pálos szerzetes, Potyondi Ráfáel Ferenc Mihály a „különös isteni gondviselés” segítségével dacolt a pusztítással. Egy 16. századi kódex rejti azt a bejegyzést, amely évszázadokon át őrizte a titkot, hogy hogyan menekült meg egy apró darabka a középkori magyar történelemből - tette közzé Túri Klaudia az Országos Széchényi Könyvtár blogjában.

Potyondi Ráfáel Ferenc Mihály első levele
Potyondi Ráfáel Ferenc Mihály első levele (Forrás: OSZK / Régi Nyomtatványok Tára)

Szent Margit ereklyéi

Bár a Nyulak szigetének szentje már életében csodák sorát vitte véghez, halála után ereklyéi valóságos kálváriát jártak be: a török elől menekülő apácák előbb Pozsonyba, majd Budára mentették őket. A kegyelemdöfést azonban nem az oszmán hódítók, hanem a „kalapos király”, II. József rendelete adta meg 1789 áprilisában. Ezen a napon a feloszlatott szerzetesrendektől elkobzott ereklyéket tűzre vetették, az értékes nemesfém foglalatokat pedig beolvasztották. Így semmisült meg Margit házi oltára, tunikája és híres zárdafátyla is. Nemrég azonban kiderült: a Nemzeti Könyvtár egyik kódexe egy regénybe illő titkot őrzött meg az utókornak.

Egy kódex titkai

A kutatók egy 1517-es lyoni kiadású Legenda Aurea (Arany Legenda) kötetében bukkantak rá arra a különleges dokumentumra, amely Potyondi Ráfáel Ferenc Mihály (1750–1813) pálos szerzetes keze írását őrzi. A könyv utolsó lapjához ragasztott levél tanúsága szerint a szerzetes „különös isteni gondviselésből” jutott hozzá egy, a pusztítást túlélő ereklyedarabhoz. Potyondi levelében magáról az ereklyéről nem közöl részleteket: csupán annyit tudunk meg, hogy a pozsonyi klarisszáktól kapta, és a pesti Szent Boldog Asszony rendjén lévő szerzetesnővéreknek adományozza, akik az ereklyét már korábban keretbe foglalták. Az ereklye további sorsa sajnos nem derül ki a bejegyzésből.

Az ereklyék mentése

A kézírásos bejegyzés szövegezése különösen sokatmondó: Potyondi Ráfáel szavai mögött felsejlik a korabeli légkör, a titkolózás és a bizonytalanság. A pálos szerzetes, aki a rend feloszlatása után világi papként működött tovább, valószínűleg komoly áldozatok árán mentette ki a szent maradványának egy darabját a pusztulás elől. A „különös isteni gondviselés” kifejezés használata arra utal, hogy a szerzetes csodának tekintette, hogy a hatóságok éberségét kijátszva sikerült megőriznie az ereklyét, amelyet aztán a könyv lapjai között rejtett el, bízva abban, hogy egy kegyesebb utókor majd méltó helyére emeli azt.

A most közzétett forrás azért is felbecsülhetetlen értékű, mert Szent Margit tárgyi hagyatékából alig maradt fenn valami – a legismertebb kivétel talán az Esztergomi Keresztény Múzeumban őrzött vezeklőöv (cilicium). Potyondi testamentuma így nemcsak egy ereklye megmenekülésének krónikája, hanem fontos adalék a magyar középkor egyik legnagyobb hatású női szentjének utóéletéhez is.

Forrás: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2026/01/19/_kulonos_isteni_gondviselesbol_hozzam_jutott

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár