Lehet, hogy nem Mezopotámiában jött létre az első városállam?

Egy ukrajnai régészeti lelőhely új megvilágításba helyezi a városok eredetéről alkotott elképzeléseket, és komoly kihívást jelent a mezopotámiai elsőbbség régóta elfogadott narratívájának.

A tripilljai proto-város és az európai kihívás

Egy ukrajnai régészeti lelőhely egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kap, mert a kutatók újragondolják, hol alakulhattak ki a világ legkorábbi városai. Az új eredmények szerint Kelet-Európában már jóval a klasszikus ókori civilizációk előtt megjelentek olyan közösségek, amelyek tudatos várostervezésre utaló jegyeket mutatnak.

A vita középpontjában a Cucuteni–Tripillja-kultúrához köthető nagyméretű települések állnak. Ezeket a kutatók gyakran tripilljai proto-városként vagy mega-településként írják le, utalva méretükre és szervezett térbeli struktúrájukra.

A lelőhely több száz hektáros kiterjedésű. Szerkezete koncentrikus körökre tagolódik, ami nem véletlenszerű növekedésre, hanem előre megtervezett településszerkezetre utal. A házak egységes elrendezése és a moduláris beépítés a korai városszervezés ismert jelei közé tartozik.

Népesség és lépték a neolitikumban

A kutatók becslése szerint a tripilljai proto-város fénykorában akár tízezer lakosa is lehetett. Ez a neolitikum viszonyai között rendkívül magas szám, és messze meghaladja a korabeli falvak átlagos méretét.

A lelőhely létezésére a 20. század közepén figyeltek fel, amikor egy szovjet topográfus, Konsztantyin Siskin légifelvételeken szabályos, körkörös mintázatokat azonosított. A szisztematikus régészeti vizsgálatok az 1970-es években indultak meg, a nemzetközi együttműködés pedig a 21. században vált igazán intenzívvé.

Az ásatások során agyagból és fából készült lakóépületek maradványai, valamint jellegzetes, gazdagon díszített kerámiák kerültek elő. A leletek kora megközelítőleg hatezer év, ami időben a mezopotámiai városok megjelenése elé esik.

Mezopotámia kihívása

Hagyományosan Mezopotámiát tekintik a városiasodás bölcsőjének. A termékeny félhold területén fejlődött ki a földművelés és ott jött létre Uruk, amely az i. e. 4. évezred közepére városállammá vált, és sokáig a várostervezés legkorábbi példájának számított.

A tripilljai proto-város azonban arra kényszeríti a kutatókat, hogy árnyaltabban gondolkodjanak a városok eredetéről. Bár az eddigi eredmények ígéretesek, a tudományos közösség óvatos. További feltárásokra és elemzésekre van szükség annak eldöntéséhez, hogy ezek az európai mega-települések valóban megelőzték-e a mezopotámiai városokat, vagy inkább egy párhuzamos, alternatív fejlődési utat képviselnek.