Egy hároméves kislány sírja segít megérteni a jégkori brit mindennapokat
2026. május 22. 15:15
Észak-Britannia eddig ismert legrégebbi, mintegy tizenegyezer éves emberi maradványairól DNS-vizsgálattal megállapították, hogy egy három év körüli kislányhoz tartoztak. A lelet, amely az északnyugat-európai térség harmadik legrégebbi mezolitikumi temetkezése, egyedülálló bepillantást enged a jégkorszak utáni vadászó-gyűjtögető közösségek rituális életébe.
Martin Stables a Heaning Wood csontbarlangjának földalatti részén. Fotó: University of Central Lancashire
Korábban
A Cumbriában található Heaning Wood Bone-barlangban végzett ásatásokat Martin Stables helyi régész kezdte meg 2016-ban. Az őskori csontmaradványok feltárását követően, évekkel később egy nemzetközi kutatócsoport Rick Peterson vezetésével sikeresen vont ki DNS-t a leletekből.
A genomiális elemzés egyértelműen bizonyította, hogy a csontváz egy női egyedhez tartozott, aki halálakor két és fél, illetve három és fél éves kora között lehetett. A felfedező szülőfaluja, Great Urswick után a helyi dialektusban „Ossick Lass” (urswicki lány) névre keresztelt lelet tudományos ritkaság, mivel ilyen idős és sérülékeny maradványok esetében ritkán sikerül ilyen nagy pontossággal meghatározni a nemet és az életkort.
A lelőhelyen végzett további kutatások megerősítették a tudatos temetkezési rítusok meglétét. A régészek egy átfúrt szarvasfogat és különféle gyöngyöket is találtak a csontok közelében, amelyeket a szénizotópos kormeghatározás szintén mintegy tizenegyezer évesre datált. A barlang az évezredek során folyamatosan megőrizte szakrális funkcióját: a kutatók összesen legalább nyolc ember maradványait azonosították a helyszínen, akik három különböző történeti korszakban éltek.
A legkorábbi, kora mezolitikumi temetkezés mellett mintegy ötezer-ötszáz éves kora neolitikumi, valamint négyezer éves kora bronzkori emberi maradványok is előkerültek, amelyek mindegyike szándékos elhelyezésre utal.
Észak-Britanniában rendkívül ritkák az utolsó jégkorszakot közvetlenül követő időszakból származó emberi leletek. A jégtakaró visszahúzódása során a gleccserek drasztikusan átformálták a tájat, megsemmisítve a legtöbb korai régészeti nyomot, így a hasonló korú bizonyítékok többsége Dél-Angliából és Walesből származik. A mostani eredményt megelőzően a térség legrégebbi emberi maradványának egy 2013-ban, a közeli Kent's Bank Cavernben feltárt tízezer éves temetkezés számított.
Rick Peterson kutatásvezető kiemelte: a modern vadászó-gyűjtögető népek körében végzett etnográfiai megfigyelések szerint a barlangokat gyakran a szellemvilág kapujának tekintik, ami magyarázatot adhat arra, miért preferálták ezeket a természetes képződményeket temetkezési helyként Észak-Európa korai kőkorszaki populációi.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Négyezer éves mezopotámiai ostrom nyomait tárták fel Irakban tegnap
- A Dialógus békecsoport történetét bemutató kiállítás nyílik Budapesten tegnap
- Agyeltávolítás nyomait azonosították egy vaskori skóciai sírban tegnap
- Napóleon-kori erődítményt tártak fel Szászországban tegnap
- Régészek dolgoznak a Natzweiler-Struthof koncentrációs táborban tegnap
- A hanyatló könyvpiac fellendítésére szervezték meg az első Könyvhetet tegnap
- Tudatos kőzetválasztást bizonyítanak egy izraeli lelőhely kőeszközei tegnap
- Történelmi párhuzamok figyelmeztetnek az aknaharcászat veszélyeire a Hormuzi-szorosban tegnap
