Károly Róbert híres aranyforintja
2012. május 17. 12:32
I. Károly aranyforintja elnevezéssel a Magyar Nemzeti Bank tízezer forintos címletű arany emlékérmét bocsátott ki, amely a Középkori magyar aranyforintok sorozat indító elemeként jelenik meg. Az érme ünnepélyes bemutatására egy konferencia keretében az ELTÉ-n került sor, amelyen előadások hangoztak el a középkori Nyugat-Európa pénzhasználatáról, Anjou királyunk reformjairól és a firenzei mintákon alapuló, első magyar aranyforintról.
Aranyhasználat és aranypénzverés a középkori Nyugaton
Dr. Dezső Tamás dékán rövid bevezetője után dr. Nagy Balázs, egyetemi docens tartott előadást Aranyhasználat és aranypénzverés a középkori Nyugaton címmel. Elmondta, hogy a középkori Nyugat-Európa pénzhasználata és pénzeinek készítése – más alternatíva híján – mind késő római, császárkori alapokon nyugodott, s a legfőbb minta Nagy Konstantin császár arany solidusa volt. A bizánci területeket leszámítva – ahol megmaradt az arany-, az ezüst- és a fémpénzek használata – Európa területein a germán királyságok egy az egyben (a császári képmással együtt) másolták le a római pénzeket. A VI. századtól jelent meg az a tendencia, hogy a frissen alakuló barbár királyságok uralkodói saját nevüket vésették a fizetőeszközre.
A szakirodalom a középkori pénzverés három nagy szakaszát különíti el. Az első korszak a VI-VII. századra datálható, amikor még halványan élt az aranypénzverés szokása, s egyre kevésbé hasonlítanak a veretek a hajdani nyugati birodalom pénzeire. A VIII. és a XII. század közti időszakban – néhány elenyésző kivételtől eltekintve – az ezüstpénzek dominanciájáról beszélhetünk. A legjelentősebb fizetési eszköz az átváltási rendszert és a pénzverést birodalmában egységesítő Nagy Károly ezüst dénárja lett, amely mintaként szolgált az ezredforduló környékén újonnan alakuló államoknak, köztük a Magyar Királyságnak (Szent István ezüst dénárja).
A harmadik korszak aranypénzeinek előfutáraként már II. Roger szicíliai uralkodó is vert aranyból érmét arab mintára 1140 körül, s meg kell említeni VIII. Alfonz kasztíliai királyt is, aki az arab dénárveretek pótlására készítetett aranyból pénzt. Ám a korszak igazi kezdete a 12-13. század fordulójához kötődik, amikor Enrico Dandalo Velencéje és II. Frigyes német-római császár Szicíliája is arany fizetőeszközt veretett magának. Az igazi nagy lépés 1252-ben történt meg, amikor Firenze és Genova (egymástól függetlenül) külön aranypénzt készített. A firenzei „fiorino d’oro” közvetlen mintája lett a cseh és a magyar arany fizetőeszközöknek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Július 10-én ismét SunSet Picnicet rendeznek Ópusztaszeren 13:34
- Politikai allegóriaként értelmezték Vergilius méhekről szóló történetét 12:53
- Háború közben forgatták Szaddám Huszein hatalmas iraki filmeposzát 11:47
- Aranygyűrűk és gazdag sírok kerültek elő egy új thaiföldi lelőhelyről 10:58
- Paul Revere véres metszete a britek ellen fordította az amerikai gyarmatokat 09:19
- Jézus és Mithrász neve is szerepel egy 1700 éves arámi feliraton 07:54
- Huszonegy év alatt tárta fel egy amatőr kincskereső a 16. századi hajó kincsét tegnap
- Újra ásnak Göring farkasvermi házánál a rejtélyes csontvázleletek miatt tegnap
