Károly Róbert híres aranyforintja
2012. május 17. 12:32
I. Károly aranyforintja elnevezéssel a Magyar Nemzeti Bank tízezer forintos címletű arany emlékérmét bocsátott ki, amely a Középkori magyar aranyforintok sorozat indító elemeként jelenik meg. Az érme ünnepélyes bemutatására egy konferencia keretében az ELTÉ-n került sor, amelyen előadások hangoztak el a középkori Nyugat-Európa pénzhasználatáról, Anjou királyunk reformjairól és a firenzei mintákon alapuló, első magyar aranyforintról.
Aranyhasználat és aranypénzverés a középkori Nyugaton
Dr. Dezső Tamás dékán rövid bevezetője után dr. Nagy Balázs, egyetemi docens tartott előadást Aranyhasználat és aranypénzverés a középkori Nyugaton címmel. Elmondta, hogy a középkori Nyugat-Európa pénzhasználata és pénzeinek készítése – más alternatíva híján – mind késő római, császárkori alapokon nyugodott, s a legfőbb minta Nagy Konstantin császár arany solidusa volt. A bizánci területeket leszámítva – ahol megmaradt az arany-, az ezüst- és a fémpénzek használata – Európa területein a germán királyságok egy az egyben (a császári képmással együtt) másolták le a római pénzeket. A VI. századtól jelent meg az a tendencia, hogy a frissen alakuló barbár királyságok uralkodói saját nevüket vésették a fizetőeszközre.
A szakirodalom a középkori pénzverés három nagy szakaszát különíti el. Az első korszak a VI-VII. századra datálható, amikor még halványan élt az aranypénzverés szokása, s egyre kevésbé hasonlítanak a veretek a hajdani nyugati birodalom pénzeire. A VIII. és a XII. század közti időszakban – néhány elenyésző kivételtől eltekintve – az ezüstpénzek dominanciájáról beszélhetünk. A legjelentősebb fizetési eszköz az átváltási rendszert és a pénzverést birodalmában egységesítő Nagy Károly ezüst dénárja lett, amely mintaként szolgált az ezredforduló környékén újonnan alakuló államoknak, köztük a Magyar Királyságnak (Szent István ezüst dénárja).
A harmadik korszak aranypénzeinek előfutáraként már II. Roger szicíliai uralkodó is vert aranyból érmét arab mintára 1140 körül, s meg kell említeni VIII. Alfonz kasztíliai királyt is, aki az arab dénárveretek pótlására készítetett aranyból pénzt. Ám a korszak igazi kezdete a 12-13. század fordulójához kötődik, amikor Enrico Dandalo Velencéje és II. Frigyes német-római császár Szicíliája is arany fizetőeszközt veretett magának. Az igazi nagy lépés 1252-ben történt meg, amikor Firenze és Genova (egymástól függetlenül) külön aranypénzt készített. A firenzei „fiorino d’oro” közvetlen mintája lett a cseh és a magyar arany fizetőeszközöknek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az egyiptomi piramisoknál is régebbiek Málta titokzatos ősi templomai 15:52
- „No lám, nincs királyunk, mégis jól aludtunk!” – XVI. Lajos útja a tróntól a guillotine-ig 15:10
- A pesti nyomor elszakította Mikszáth Kálmánt feleségétől, akit irodalmi sikereivel hódított vissza 12:53
- A sakkozógép boszorkányos mestere, Kempelen Farkas 09:50
- A Kádár-korszak lencsevégen: az első magyar szelfi készítője, Kotnyek Antal 08:22
- Szendrey Júlia világai 07:35
- Buffalo Bill, a törökverő Hunyadi és a Don-kanyar pokla – Ezek voltak a hét legizgalmasabb írásai tegnap
- 10 tény a mesterlövészekről tegnap
