Károly Róbert híres aranyforintja

Aranyhasználat és aranypénzverés a középkori Nyugaton

Dr. Dezső Tamás dékán rövid bevezetője után dr. Nagy Balázs, egyetemi docens tartott előadást Aranyhasználat és aranypénzverés a középkori Nyugaton címmel. Elmondta, hogy a középkori Nyugat-Európa pénzhasználata és pénzeinek készítése – más alternatíva híján – mind késő római, császárkori alapokon nyugodott, s a legfőbb minta Nagy Konstantin császár arany solidusa volt. A bizánci területeket leszámítva – ahol megmaradt az arany-, az ezüst- és a fémpénzek használata – Európa területein a germán királyságok egy az egyben (a császári képmással együtt) másolták le a római pénzeket. A VI. századtól jelent meg az a tendencia, hogy a frissen alakuló barbár királyságok uralkodói saját nevüket vésették a fizetőeszközre.

A szakirodalom a középkori pénzverés három nagy szakaszát különíti el. Az első korszak a VI-VII. századra datálható, amikor még halványan élt az aranypénzverés szokása, s egyre kevésbé hasonlítanak a veretek a hajdani nyugati birodalom pénzeire. A VIII. és a XII. század közti időszakban – néhány elenyésző kivételtől eltekintve – az ezüstpénzek dominanciájáról beszélhetünk. A legjelentősebb fizetési eszköz az átváltási rendszert és a pénzverést birodalmában egységesítő Nagy Károly ezüst dénárja lett, amely mintaként szolgált az ezredforduló környékén újonnan alakuló államoknak, köztük a Magyar Királyságnak (Szent István ezüst dénárja).

A harmadik korszak aranypénzeinek előfutáraként már II. Roger szicíliai uralkodó is vert aranyból érmét arab mintára 1140 körül, s meg kell említeni VIII. Alfonz kasztíliai királyt is, aki az arab dénárveretek pótlására készítetett aranyból pénzt. Ám a korszak igazi kezdete a 12-13. század fordulójához kötődik, amikor Enrico Dandalo Velencéje és II. Frigyes német-római császár Szicíliája is arany fizetőeszközt veretett magának. Az igazi nagy lépés 1252-ben történt meg, amikor Firenze és Genova (egymástól függetlenül) külön aranypénzt készített. A firenzei „fiorino d’oro” közvetlen mintája lett a cseh és a magyar arany fizetőeszközöknek.

1. Aranyhasználat és aranypénzverés a középkori Nyugaton
2. I. Károly gazdaságpolitikája
3. Florenus Ungaricalis

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• 10 tény Arábiai Lawrence-ről
• Mivel hatalmon maradt, győztesnek tekintette magát az öbölháború után Szaddám Huszein
• Ma is szolgál megoldatlan rejtélyekkel Petra, a nabateusok titokzatos városa
• Hónapokon át terjengett a hullaszag Jeruzsálemben a keresztesek diadala után
• Levante mai lakóinak DNS-e nagyrészt egyezik az ókori kánaánitákéval
• Aranypénzt tartalmazó középkori „malacperselyt” találtak Izraelben
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• A mekkai zarándoklatot is teljesítette a legendás orientalista Germanus Gyula
• Nagyfokú ellenállásba ütközött mindkét oldalon Egyiptom és Izrael történelmi békekötése