2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Károly Róbert híres aranyforintja

2012. május 17. 12:32

I. Károly aranyforintja elnevezéssel a Magyar Nemzeti Bank tízezer forintos címletű arany emlékérmét bocsátott ki, amely a Középkori magyar aranyforintok sorozat indító elemeként jelenik meg. Az érme ünnepélyes bemutatására egy konferencia keretében az ELTÉ-n került sor, amelyen előadások hangoztak el a középkori Nyugat-Európa pénzhasználatáról, Anjou királyunk reformjairól és a firenzei mintákon alapuló, első magyar aranyforintról.

Aranyhasználat és aranypénzverés a középkori Nyugaton

Dr. Dezső Tamás dékán rövid bevezetője után dr. Nagy Balázs, egyetemi docens tartott előadást Aranyhasználat és aranypénzverés a középkori Nyugaton címmel. Elmondta, hogy a középkori Nyugat-Európa pénzhasználata és pénzeinek készítése – más alternatíva híján – mind késő római, császárkori alapokon nyugodott, s a legfőbb minta Nagy Konstantin császár arany solidusa volt. A bizánci területeket leszámítva – ahol megmaradt az arany-, az ezüst- és a fémpénzek használata – Európa területein a germán királyságok egy az egyben (a császári képmással együtt) másolták le a római pénzeket. A VI. századtól jelent meg az a tendencia, hogy a frissen alakuló barbár királyságok uralkodói saját nevüket vésették a fizetőeszközre.

A szakirodalom a középkori pénzverés három nagy szakaszát különíti el. Az első korszak a VI-VII. századra datálható, amikor még halványan élt az aranypénzverés szokása, s egyre kevésbé hasonlítanak a veretek a hajdani nyugati birodalom pénzeire. A VIII. és a XII. század közti időszakban – néhány elenyésző kivételtől eltekintve – az ezüstpénzek dominanciájáról beszélhetünk. A legjelentősebb fizetési eszköz az átváltási rendszert és a pénzverést birodalmában egységesítő Nagy Károly ezüst dénárja lett, amely mintaként szolgált az ezredforduló környékén újonnan alakuló államoknak, köztük a Magyar Királyságnak (Szent István ezüst dénárja).

A harmadik korszak aranypénzeinek előfutáraként már II. Roger szicíliai uralkodó is vert aranyból érmét arab mintára 1140 körül, s meg kell említeni VIII. Alfonz kasztíliai királyt is, aki az arab dénárveretek pótlására készítetett aranyból pénzt. Ám a korszak igazi kezdete a 12-13. század fordulójához kötődik, amikor Enrico Dandalo Velencéje és II. Frigyes német-római császár Szicíliája is arany fizetőeszközt veretett magának. Az igazi nagy lépés 1252-ben történt meg, amikor Firenze és Genova (egymástól függetlenül) külön aranypénzt készített. A firenzei „fiorino d’oro” közvetlen mintája lett a cseh és a magyar arany fizetőeszközöknek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár