Emlékkonferencia Granasztói György örökségéről

Az NKE Ludovika téri Széchenyi-dísztermében megrendezésre kerülő, Átkelés közben címet viselő esemény apropóját az egykori nagykövet születésének 88., valamint halálának tizedik évfordulója adja. A szakmai tanácskozás fókuszában a 2025 végén a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent azonos című (Átkelés közben. Brüsszel 1990–1994) kötet áll, amely Granasztói György brüsszeli kiküldetése idején írt naplójegyzeteit és legfontosabb diplomáciai iratait tárja a nyilvánosság és a kutatók elé.

A rendezvény célja, hogy a korábbi könyvbemutatón túlmutatva, tágabb társadalomtudományi és történeti kontextusban elemezze az életművet. A program bevezető előadását Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora tartja. Ezt követően két szakmai kerekasztal-beszélgetésre kerül sor. A történészi panelben – Czoch Gábor, Klement Judit és Zsinka László részvételével – Granasztói tudományos örökségét és a hazai felsőoktatásra gyakorolt hatását elemzik. A rendszerváltás külpolitikai átalakulását vizsgáló diplomáciai kerekasztalon pedig az 1990 utáni magyar külügyi kormányzat kulcsszereplői, köztük Martonyi János és Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszterek, valamint Gottfried Péter és Király Miklós egyetemi tanárok vitatják meg Magyarország nyugati integrációjának kezdeti lépéseit.

Granasztói György (1938–2016) a 20. század végi magyar tudományos és közélet kiemelkedő alakja volt. Történészként a hazai tudományosság megújítóinak egyike: a francia Annales-iskola módszertanának, a társadalom- és várostörténetnek, valamint a számítógépes történeti demográfiai kutatásoknak a hazai meghonosítójaként tartják számon. Tudományszervezői munkásságának csúcspontja az ELTE Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszékének megalapítása volt, amely intézményesítette a magyar–francia tudományos kapcsolatokat.

Diplomáciai karrierje a demokratikus átmenettel indult: 1990 és 1994 között, az Antall-kormány idején Magyarország brüsszeli nagyköveteként szolgált. Ebben az időszakban az Európai Közösségek (a későbbi EU), valamint a NATO felé tett első hivatalos magyar közeledéseket irányította.  Kulcsszerepet játszott az ország euroatlanti csatlakozásának diplomáciai előkészítésében, a korábbi keleti blokkhoz tartozó állam nyugati orientációjának adminisztratív kiépítésében.

A most feldolgozott irathagyatéka, illetve a konferencián is kiemelt, Habsburg Ottóval (az Európai Parlament akkori képviselőjével, a Páneurópai Unió elnökével) folytatott levelezése primer történelmi forrásként szolgál a posztkommunista Magyarország nemzetközi mozgásterének, a külpolitikai doktrínák formálódásának és a nyugat-európai (különösen a frankofón) diplomáciai hálózatok újraépítésének kutatásához.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs