Dokumentumfilm készült a vietnámi háború afroamerikai felderítő alakulatáról
A vietnámi háború első, kizárólag afroamerikai katonákból álló amerikai különleges alakulatának történetét mutatja be a Soul Patrol című új dokumentumfilm. A nagyrészt tizenévesekből álló felderítő egység tagjai az ellenséges vonalak mögött teljesítettek szolgálatot, miközben a hadseregen belüli rendszerszintű diszkriminációval is szembesültek.
- Egy új dokumentumfilm a Soul Patrol nevű amerikai felderítő egység történetét dolgozza fel.
- A vietnámi háborúban szolgált 6 tagú alakulat kizárólag afroamerikai tizenéves katonákból állt.
- A produkció alapjául Ed Emanuel egykori veterán 2003-ban kiadott történelmi visszaemlékezése szolgált.
A The Guardian ismertetője alapján a film az 51. gyalogosezred F századába tartozó mélységi felderítő járőrcsapat (Long-Range Reconnaissance Patrol, rövidítve LURP) tevékenységére fókuszál. A 6 tagú egység feladata a Vietkong vonalai mögötti információszerzés és az ellenséges csapatmozgások megfigyelése volt.
A katonák rendkívül veszélyes körülmények között hajtották végre a küldetéseiket a sűrű dzsungelben, a bevetések során fejenként közel 68 kilogrammos felszerelést és egy M16-os gépkarabélyt cipeltek magukkal. A feszült harctéri légkört jól érzékelteti a film egyik anekdotája egy pánikba esett katonáról, aki életében nem látott még szentjánosbogarat, és az aljnövényzetben megvillanó fényt egy cigarettázó vietkong harcosnak hitte.
A dokumentumfilm alapját az alakulat egyik veteránja, a civil életben újságíróként elhelyezkedő Ed Emanuel 2003-ban megjelent, azonos című memoárja adja. A könyv megjelenésének egyik nem titkolt célja az volt, hogy a szerző felkutassa egykori bajtársait, ami az évek során sikeresnek bizonyult. A produkció archív amatőr felvételek felhasználásával, valamint dramatizált jelenetekkel mutatja be a katonák múltját. A képsorokon a veteránok időskori, érzelmekkel teli találkozása is helyet kapott. A kritikus megjegyzi, hogy a memoár és az abból készült film olyan hatásos, hogy Spike Lee "Az 5 bajtárs" (Da 5 Bloods) című alkotását is közvetve inspirálhatta.
Az elitalakulat tagjai kiváló katonai képzettséggel rendelkeztek, a visszaemlékezések szerint mégis úgy érezték, hogy a hadvezetés feláldozható eszközként tekint rájuk. A film rávilágít az amerikai haderőben tapasztalható korabeli egyenlőtlenségekre és a katonák kiszolgáltatottságára. Az egyik megszólaló veterán szinte hallucinációszerű élményként írja le azt a felismerést, hogy az ellenség sok esetben azért kímélte meg az életüket, mert tisztában voltak a fekete katonák marginális helyzetével. A „Soul Patrol” elnevezés a korban népszerű soul zenére utal, egyúttal arra a keserű iróniára is rávilágít, hogy a fiatalok lelke jelképesen meghalt a dzsungelben, miközben olyan emberek ellen harcoltak, akiknek a sorsa hasonlított az övékre.
Az afroamerikai katonák vietnámi szerepvállalása a 20. századi amerikai hadtörténet egyik legösszetettebb fejezete. A fegyveres erők 1948-as hivatalos deszegregációja után ez volt az első nagy katonai konfliktus, ahol a fekete és fehér amerikaiak papíron egyenrangúként, integrált egységekben szolgáltak. A valóságban azonban az aránytalanságok megmaradtak, a frontvonalban harcoló alakulatoknál az afroamerikaiak felülreprezentáltak voltak a társadalmi arányukhoz képest.
Ez is érdekelhet
A dokumentumfilmből kiderül, hogy az alakulat tagjainak többsége nem sorozás útján került a hadseregbe, hanem önként jelentkezett szolgálatra. A fiatalok számára a katonaság sok esetben az egyetlen kiutat jelentette az otthoni szegénységből és az Egyesült Államokban tapasztalható intézményesült szegregáció elől.
A sors fintora, hogy a túlélők a hazatérésük után ugyanabba a kirekesztő társadalmi közegbe csöppentek vissza, ahonnan elmenekültek. A veteránok a beilleszkedési nehézségek mellett évtizedeken át küzdöttek a poszttraumás stressz szindróma tüneteivel és a társadalmi igazságtalanságok miatti dühhel.
