Ötven éve ért véget a vietnámi háború

Ma van az egykori Saigon elestének ötvenedik évfordulója, ami egyben a háború befejezésének napja is.

Több tényező együttállása kellett ahhoz, hogy ez bekövetkezzen. Az utolsó amerikai harcoló csapatok 1973 márciusában vonultak ki Vietnamból. Richard Nixon 1974 augusztusában lemondott elnöki tisztségéről, Nguyễn Văn Thiệu dél-vietnami elnök 1975 áprilisának közepén tette ezt. Így a háború szinte magától ért véget. 1975 áprilisának utolsó napjaiban, amikor az észak-vietnami erők elkezdték bekeríteni Saigon városát, amerikai és dél-vietnami civilek és katonák ezreit evakuálták.

Fehér karácsony a forróságban

Frequent Wind fedőnéven futott az a katonai vészhelyzeti terv, amelynek célja az volt, hogy a háború elvesztése esetén az összes amerikai, valamint egyes dél-vietnami tisztviselőket kimenekítsék az országból. 1975. április 29-én reggel tüzérségi lövedékek kezdtek hullani a Saigonban lévő Tan Son Nhut légibázisra. Tehát megadták a jelet az evakuálási műveletek megkezdésére. A kód a következő volt: bemondták, hogy „A hőmérséklet Saigonban 105 Farenheit és emelkedik.” Majd rögtön ezt követően felcsendült a White Christmas című dal. Ebből tudták az érintettek, hogy a hadművelet megindult.

Tengerbe lökött gépek

A következő huszonnégy órában amerikai helikopterek szálltak le az amerikai nagykövetség közelében (vagy egyes esetekben a tetején), hogy nagyjából tízpercenként annyi embert gyűjtsenek össze, amennyit csak lehet. A menekülőkkel azután repülőgép-hordozókon landoltak. Ám ahogy ezrek kezdték benépesíteni az anyahajókat, a további helikopterek érkezéséhez nem maradt elég hely. Ez vezetett az egyik legmegdöbbentőbb akcióhoz, amikor is tucatjával tolták le a gépeket a fedélzetről, hogy legyen szabad placc.

 

Ezek a felvételek azt is mutatják, hogy a számkivetetteket megrázta az otthonukból való gyors menekülés, és bizonytalanok abban, mit tartogat számukra a jövő.

Milliónyi áldozat

Április 30. végére 7000 embert menekítettek ki Saigonból, mielőtt a dél-vietnami kormány feladta volna a várost. Az ezt követő hónapokban Gerald Ford elnök és a Kongresszus elfogadta az Indokínai Migrációs és Menekültügyi Támogatási Törvényt, amely 405 millió dollárt különített el a Dél-Vietnamból, Kambodzsából és Laoszból menekültek megsegítésére. 

A vietnámi háború szűkebb értelemben vett nyolc éve alatt közel egymillió helyi halt meg, és mintegy 60000 amerikai katona.