Decemberben újra megnyílik a bagdadi Iraki Nemzeti Múzeum
Több mint kétéves zárvatartást és átfogó felújítást követően idén december elsején ismét megnyitja kapuit a mezopotámiai műkincseket őrző bagdadi Iraki Nemzeti Múzeum. A hazai és nemzetközi látogatók előtt egyaránt megnyíló kiállítóterek a sumer, babilóniai, asszír és iszlám korszakok több tízezer páratlan régészeti leletét mutatják be.
- Befejeződött a bagdadi Iraki Nemzeti Múzeum több mint két évig tartó felújítása.
- A látogatók december elsejétől ismét megtekinthetik az intézmény gazdag mezopotámiai és iszlám gyűjteményeit.
- A kiállítóterekben asszír kőfaragványok, ékírásos agyagtáblák és páratlan kora középkori mozaikok is helyet kaptak.
Az iraki kulturális tárca közönségkapcsolati és sajtófőigazgatósága által közzétett közlemény szerint a múzeum újranyitását Ali ad-Dahíli turisztikai és régészeti miniszter hagyta jóvá. A döntést egy kiterjedt rekonstrukciós és kurátori munka előzte meg, amelynek során a történelmi kiállítótermeket teljesen felújították és alkalmassá tették a modern múzeumi követelményeknek megfelelő műtárgyvédelemre.
A szakemberek az elmúlt két évben a gyűjtemény újrarendezését is elvégezték. A hivatalos közlemény hangsúlyozza, hogy az intézmény újbóli átadása mérföldkövet jelent az iraki kulturális helyreállítás és az örökségturizmus fellendítése terén.
A megújult termekben a látogatók ismét megtekinthetik az ókori Közel-Kelet legismertebb birodalmainak hagyatékát. Az asszír szobrokat és domborműveket bemutató szárnyban kaptak helyet a monumentális méretű, emberfejű szárnyas bikákat ábrázoló lamasszu szobrok, valamint a legendás asszír uralkodókat megörökítő kőfaragványok. Kiemelt figyelmet kapott az ékírásos gyűjtemény is, amely az ókori Mezopotámia alapvető szövegeit tartalmazza. Ebben a részlegben a kutatók és az érdeklődők agyagtáblákat, történelmi prizmákat, valamint az ókori mindennapokat szabályozó közigazgatási rendeleteket és törvénykönyveket tanulmányozhatnak.
Az ókori leletanyag mellett az intézmény gazdag középkori gyűjteménnyel is büszkélkedhet. Az Abbászida-dinasztia és az iszlám korszak galériáiban finoman faragott fából készült imafülkéket, vagyis mihrábokat, monumentális kalligrafikus frízeket és díszes építészeti paneleket állítottak ki. A kurátorok egy külön részleget szenteltek a klasszikus kőfaragványoknak, az üvegművészeti emlékeknek és a több történelmi korszakot átívelő, gondosan restaurált mozaikoknak. A minisztérium értékelése szerint a múzeum ily módon összekötő kapocsként szolgál a modern iraki társadalom és a globális civilizáció ókori gyökerei között.
Ez is érdekelhet
A bagdadi Iraki Nemzeti Múzeum a Közel-Kelet egyik legrégebbi és legjelentősebb régészeti gyűjteménye, amelynek története szorosan összefonódik a modern iraki állam létrejöttével. Az intézmény alapjait az 1920-as években rakta le Gertrude Bell brit régész és utazó, aki felismerte, hogy a mezopotámiai ásatásokról előkerülő leleteket helyben kell megőrizni. A múzeum hivatalosan 1926-ban nyitotta meg kapuit, és az évtizedek során a sumer, akkád, babilóniai és asszír kultúrák legfontosabb kutatóközpontjává vált. A gyűjtemény a Tigris és az Eufrátesz völgyének hatezer éves történetét öleli fel, a legkorábbi mezőgazdasági településektől egészen az oszmán uralom időszakáig.
A múzeum nemzetközi hírneve és felbecsülhetetlen értékű anyaga a 21. század elején súlyos veszteségeket szenvedett. A 2003-as iraki háború során, Bagdad elestekor az intézményt kifosztották, és becslések szerint mintegy tizenötezer műtárgy tűnt el a raktárakból és a kiállítóterekből. Bár a nemzetközi rendőrségi együttműködés és a régészeti hatóságok erőfeszítései révén a rabolt műkincsek jelentős részét az elmúlt két évtizedben sikerült felkutatni és visszaszolgáltatni, a múzeum biztonsági és infrastrukturális okokból többször is kénytelen volt bezárni. A mostani, alapos felújítást követő újranyitás a folyamatos kulturális újjáépítés újabb állomását jelenti.
