Tízmillió dollárnál is többet érhet Martin Luther King beszédének vázlata

Több mint hat évtized után került elő Martin Luther King világhírű, „I Have a Dream” című beszédének egyetlen ismert, saját kezűleg írt végső vázlata. A hétoldalas dokumentum évtizedeken át a polgárjogi vezető egyik közeli munkatársának íróasztalában lapult, mígnem özvegye 2024-ben ismét rábukkant. A kéziratot 2027 januárjában a Christie’s New York-i aukcióján értékesítik, ahol várhatóan több mint tízmillió dollárért kelhet el.

A hét megsárgult papírlap különleges pillanatot őrzött meg az amerikai történelemből. Martin Luther King 1963. augusztus 28-án, hajnali négy óra körül fejezte be a beszéd megírását a washingtoni Willard Hotelben. Néhány órával később már mintegy 250 ezer ember előtt állt a Lincoln-emlékmű lépcsőjén, hogy elmondja a polgárjogi mozgalom egyik legnagyobb hatású szónoklatát.

A beszéd előkészítésén King több munkatársával együtt dolgozott. Köztük volt Edward T. Clayton, a King vezette Southern Christian Leadership Conference (SCLC) polgárjogi szervezet sajtókapcsolatokért felelős vezetője, aki szövegíróként és szerkesztőként is segítette munkáját. A washingtoni felvonulást megelőző napokban különböző elképzeléseket és szövegváltozatokat vitattak meg, de King az utolsó éjszakán még jelentős változtatásokat hajtott végre.

A hétoldalas kézirat kék tintával készült, sárga jegyzettömbpapírra. A lapokon áthúzott mondatok, újrafogalmazott kifejezések és javítások láthatók, amelyek betekintést engednek a szónok gondolkodásába. A Christie’s szakértői szerint a dokumentum különlegessége éppen abban áll, hogy nem pusztán a beszéd szövegét őrzi, hanem keletkezésének folyamatát is megmutatja.

A véglegesített kéziratot King munkatársai gépelték le, majd a szöveget a sajtó rendelkezésére bocsátották. Az előzetes változatokból több példány is fennmaradt, de a most azonosított hét oldal az egyetlen ismert, King saját kezével írt végső beszédvázlat.

A dokumentum egyik legmeglepőbb sajátossága, hogy nem szerepel benne a szónoklatnak címet adó, később világhírűvé vált „I have a dream”, vagyis „Van egy álmom” fordulat. King ugyanis a beszéd elmondása közben eltért az előre megírt szövegtől, és egy olyan gondolatmenetet illesztett be, amelyet korábbi felszólalásaiban már többször is felhasznált.

A Stanford Egyetem King életművét kutató intézetének dokumentumai szerint a polgárjogi vezető később maga is felidézte, hogy a közönség reakciója hatására félretette előre elkészített beszédét. Az álomról szóló részt ettől kezdve már nem a kéziratából olvasta fel. A korábban körülbelül ötpercesre tervezett felszólalás végül mintegy tizenhat percig tartott.

A hétoldalas dokumentum ugyanakkor megőrizte a beszéd híressé vált befejezésének szövegét, amely a szabadság elnyerését hirdeti. Így a kézirat egyszerre dokumentálja az előzetesen kidolgozott gondolatmenetet és azt a pontot, ahol az elhangzott beszéd jelentősen eltért az írott változattól.

A történelmi jelentőségű iratok hosszú időre Edward T. Clayton tulajdonában maradtak. Halála után özvegye, Xernona Clayton, aki maga is részt vett a polgárjogi mozgalomban, az 1990-es évek végén talált rájuk egy „speech”, vagyis „beszéd” feliratú borítékban. Bár felismerte, hogy fontos dokumentumról lehet szó, azt nem tudta, hogy a híres szónoklat egyetlen ismert, kézzel írt végső változatát tartja a kezében. A papírokat ezért visszatette férje íróasztalába, ahol még hosszú éveken át őrizték őket. Csak 2024-ben, egy újabb átvizsgálás során kerültek elő ismét. A Christie’s szakértőinek és Clayton tanácsadóinak segítségével ekkor sikerült megállapítani a kézirat különleges jelentőségét.

Peter Klarnet, a Christie’s kéziratszakértője a felfedezést az amerikai történelem egyik kivételes dokumentumának nevezte. Szerinte a javítások és áthúzások különösen közel hozzák azt a pillanatot, amikor King a nyilvánosság elé lépését megelőző órákban véglegesítette gondolatait.

A kézirat értékesítéséből származó bevétel jótékonysági célokat szolgál majd. A kedvezményezettek között szerepel az Xernona Clayton Foundation, valamint az Atlantában működő King Center, amelyet a polgárjogi vezető özvegye, Coretta Scott King alapított 1968-ban. Az intézmény a mai napig Martin Luther King szellemi örökségének megőrzésén és az erőszakmentes társadalmi változások előmozdításán dolgozik.

Az iratokat az árverés előtt a nagyközönség is megtekintheti. Elsőként 2026. november 16. és 22. között az atlantai National Center for Civil and Human Rights intézményben állítják ki őket, majd Chicagóban is bemutatást terveznek. New Yorkban 2027. január 15. és 21. között lesznek láthatók a Christie’s Rockefeller Centerben található kiállítóterében, mielőtt január 22-én kalapács alá kerülnek.

A Christie’s tízmillió dollárt meghaladó leütési árra számít, de a dokumentum tényleges értékét majd az árverés határozza meg.