Az arabok és a zsidók külön területet kapnak

2004. szeptember 13. 12:06

Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté. Ennek hatására polgárháborúhoz hasonló zavargások törnek ki. Az ENSZ két tervet terjeszt elő: a külön erre a célra felállított Palesztina-bizottságban a kisebbség indítványozta az arab és zsidó területek egységes államszövetségbe szervezését, míg a többség a kettéosztást javasolta. A szavazásnál 33 ország az utóbbi javaslat mellett emel szót, 13 elutasítja, Nagy-Britannia tartózkodik a szavazástól, és kijelenti, hogy 1948. május 16-ig el akarja hagyni a mandátumi területet. Palesztinában 1,2 millió arab és 650 000 zsidó él. A két népcsoport nemzeti törekvései nem férnek meg egymással. A zsidók tervezett tömeges bevándorlása miatt kiéleződnek az ellentétek. Az ENSZ a probléma egyetlen megoldási lehetőségét a kettéosztásban látja. A zsidó állam - a jaffai területrész kivételével - az Akkótól Ashdodig tartó partszakaszt, valamint Kelet-Galileát és a Negev-sivatagot foglalja magába. Ezek a területek gyéren lakottak és a leendő telepeseknek földterületet jelentenek. Az arabok Júdea és Szamária hegyvidékének nagy részét, valamint Északnyugat-Galileát, a Gázai-övezetet a Negev-sivatag egy részével és a jaffai területrészt kapják meg. Jeruzsálemet nemzetközi fennhatóság alá veszik, és mindkét népcsoport előtt nyitva áll, csakhogy egyikük sem érzi úgy, hogy érdekeit figyelembe veszik.