Harapásnyomok a római gladiátor csontvázán

Illusztráció

Gladiátor harapásnyomokkal

A PLOS One folyóiratban megjelent friss tanulmány különleges felfedezést ismertet: a York külvárosában fekvő Driffield Terrace római kori temetőjében feltárt egyik csontvázon harapásnyomokat azonosítottak. A nyomok alapján az áldozatot valószínűleg nagymacska, leginkább oroszlán támadhatta meg.

York, az ókori Eboracum, a Kr. u. 71-ben alapított katonai erődből nőtte ki magát Észak-Britannia legnagyobb római településévé. A 3. században colonia rangra emelt város stratégiai helyen feküdt, az Ouse és Foss folyók találkozásánál. A település amfiteátrummal is rendelkezhetett, bár annak pontos helye még ismeretlen.

A 2004–2005-ös ásatások során 82 csontvázat és 37 hamvasztásos temetkezést tártak fel. Az elhunytak többsége fiatal, erőteljes testalkatú férfi volt, sokukon gyógyult sérülések nyomai mutatkoztak – ezek ismételt fizikai megterhelésre, erőszakos életmódra utalnak. Mindez a kutatókat arra vezette, hogy gladiátorok sírhelyéről lehet szó.

Harapásnyomok: találkozás az oroszlánnal

A csontvázon talált sebek elemzése szerint az áldozat vadállattal – feltehetően oroszlánnal – folytatott harcban vesztette életét. A harapásnyomok alakja és mélysége egyezett a modern oroszlánharapásokkal. A kutatók úgy vélik, hogy az illető valószínűleg bestiarius volt, aki állatokkal küzdött az arénában.

Az elemzett csontvázat halála után lefejezték, amit a római korban bizonyos esetekben rituális gyakorlatként végeztek el. A kutatók szerint ez a gesztus történhetett a szenvedés megszüntetése érdekében, vagy a korabeli temetkezési szokások részeként.

A felfedezett csontváz a St Saviourgate-ben található DIG: An Archaeological Adventure múzeum római kiállításának része lesz. A látogatók nemcsak a maradványokat, hanem a gladiátor rekonstruált arcmását is megtekinthetik majd.

Szakértői vita: gladiátor vagy elítélt rab?

A tanulmány szerzői a gladiátorhipotézis mellett érvelnek, ám nem minden szakértő ért egyet. Egyes kutatók szerint az áldozat akár venator (vadállatokkal harcoló harcos), vagy halálra ítélt rab is lehetett. Alfonso Mañas például megkérdőjelezi az oroszlán jelenlétét, és felveti, hogy a nyomok akár farkastól is származhatnak.

A vadállatokat, köztük oroszlánokat, a Római Birodalom távoli tartományaiba is elszállították. Yorkba tengeri, folyami és szárazföldi útvonalakon keresztül érkezhettek, valószínűleg Észak-Afrikából. A szállítás során az állatok ketrecben utazhattak, amit jelentős logisztikai kihívásnak tartanak a kutatók.

Bár a gladiátorok és vadállatok közti küzdelmeket gyakran ábrázolták mozaikokon és írásos emlékeken, ez az első alkalom, hogy közvetlen régészeti bizonyítékot találtak. A Driffield Terrace felfedezése áttörést jelent a római gladiátor élet mindennapjainak megértésében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"