Berlinbe költözött Dzsingisz kán birodalma
Dzsingisz kán halálának közelgő nyolcszázadik évfordulója alkalmából átfogó régészeti kiállítás nyílik a mongol birodalom történetéről a német fővárosban a Berlini Állami Múzeumok Ős- és Koratörténeti Múzeuma szervezésében. A mongol és német kutatók együttműködésében megvalósuló tárlat olyan páratlan leleteket mutat be Európában, amelyeket a nagyközönség korábban sosem láthatott.
- A berlini James-Simon-Galerie nagyszabású régészeti tárlatot rendez a mongol történelemről 2027 tavaszáig.
- A kiállított középkori ázsiai műtárgyak többsége most először hagyta el Mongólia területét.
- A kutatások a fegyveres hódítások mellett a birodalom gazdasági és kulturális hálózatát hangsúlyozzák.
A Múzeumszigeten található James-Simon-Galerie épületében október végén megnyíló kiállítás az eurázsiai sztyeppei nomádok világát tárja a látogatók elé. A projekt a német intézmények, valamint az ulánbátori Dzsingisz Kán Nemzeti Múzeum és a Mongol Tudományos Akadémia közös munkájának eredménye. A 2027 áprilisáig látogatható tárlat Matthias Wemhoff és Anton Gass német, illetve Csulún Szampildondev mongol kurátorok irányításával jött létre; a kulturális esemény felett Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök és Uhná Hurelszüh mongol államfő vállalt védnökséget.
A bemutatott tárgyi emlékek túlnyomó többsége most először szerepel Mongólián kívüli kiállításon. A gyűjtemény fókuszpontjában a Tavan Tolgoi temetőből származó kőből faragott méltóságszobor, egy 13. vagy 14. századi pikkelypáncél, valamint különleges hegyikristály övveretek állnak. Ezeket az ázsiai leleteket lengyelországi, romániai, stralsundi és berlini gyűjteményekből származó európai tárgyak egészítik ki. Az együttes anyag az elmúlt két évtized intenzív német-mongol régészeti feltárásainak legújabb eredményeit foglalja össze.
A szakemberek a pusztai harcmodor és a katonai hódítások mellett a birodalom mindennapjaira és a közigazgatás működésére is nagy hangsúlyt fektettek. Az új kutatások jelentősen árnyalják a mongolokról kialakult korábbi képet, rámutatva arra, hogy a hatalmas területeket bejáró nomád életmód miként kapcsolódott össze a gyorsan kiépülő új városi központokkal. Ezek a multietnikus települések a távolsági kommunikáció és a kereskedelem fontos csomópontjaivá váltak. A kiállítás részletesen foglalkozik azokkal a korábbi sztyeppei kultúrákkal is, amelyek alapvetően meghatározták a későbbi mongol identitás fejlődését.
Ez is érdekelhet
Dzsingisz kán a 13. század elején egyesítette a szétszórt mongol törzseket, amellyel egy addig példa nélküli katonai és politikai expanziót indított el. Uralma alatt, illetve utódai hódításai révén a Duna torkolatától egészen a Koreai-félszigetig húzódó, a történelem addigi legnagyobb összefüggő szárazföldi birodalma jött létre.
A rendkívül fegyelmezett és mozgékony lovasíjász seregekre épülő hadigépezet sorra döntötte meg az ázsiai és kelet-európai államalakulatokat. A nyugati irányú hadjáratok jelentős pusztítással jártak, amelyek nyomait a most bemutatott európai régészeti leletek is megőrizték.
