Történelmi dokumentumfilm dolgozza fel Tóth Ilona kirakatperét

A kádári megtorlás egyik legvitatottabb eseményét, Tóth Ilona orvostanhallgató perét dolgozza fel egy újonnan bemutatott történelmi dokumentumfilm. Az Ilona című, a true crime műfaját fikciós elemekkel ötvöző, a Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósult produkció orvosszakértők és történészek bevonásával kísérli meg rekonstruálni az 1957-es koncepciós per hátterét és ellentmondásait.

A Győri Márk által rendezett film a hetven évvel ezelőtti, nagy nyilvánosságot kapott gyilkossági ügyet nyitja újra egy modern bűnügyi nyomozás eszköztárával. A vád szerint a 24 éves orvostanhallgató két társával együtt 1956. november 18-án, a Domonkos utcai kisegítő kórházban meggyilkolta Kollár Istvánt. Tóth Ilonát a bíróság halálra ítélte, a fiatal nőt pedig 1957. június 28-án a Kozma utcai gyűjtőfogházban kivégezték. A vádlott a tárgyalások során beismerő vallomást tett, ám a jegyzőkönyvek és a boncolási jelentés közötti logikai és orvosi ellentmondások máig vitákat generálnak a kutatók körében.

A BUDAMOUNT Film csapata a döglött akták felderítésének módszertanát alkalmazva vizsgálta meg a korabeli nyomozati anyagokat és a periratokat. Az alkotók a történelmi és jogi kontextus megértéséhez Szakolczai Attila és Földváryné Kiss Réka történészek, valamint Horváth Attila jogtörténész segítségét kérték. Az orvosszakértői és kriminológiai kérdéseket Szécsi András igazságügyi orvosszakértő, Bellavics Zsóka Mária kriminálpszichiáter, illetve Gál Sándor rendőrségi nyomozó elemezte. A kutatás során a stáb arra a következtetésre jutott, hogy a kádári megtorló gépezet iratait nem lehet automatikusan hiteles forrásként kezelni a tudományos eljárások során.

Szakolczai Attila történész a dokumentumfilmben rávilágított arra a korabeli sajtóhírre, miszerint a letartóztatott egyetemista kezdetben nevetve utasította vissza az ellene felhozott vádakat. A kutató elmondása szerint a művelt és intelligens nő meg volt győződve arról, hogy egy általa el nem követett bűncselekményt a hatóságok nem tudnak rábizonyítani.

A Halas Dominika forgatókönyve alapján készült alkotás a szakértői interjúkat színészek, köztük a főszereplőt alakító Schmidt Sára, valamint Szilvási Anna és Fullajtár Andrea által eljátszott rekonstrukciós jelenetekkel egészíti ki. Ez a filmes megoldás vizuálisan is átélhetővé teszi a diktatúra működésmechanizmusát és a politikai perek áldozatainak teljes kiszolgáltatottságát.

A Tóth Ilona-per megértéséhez elengedhetetlen az 1956-os forradalom leverését követő politikai és társadalmi légkör ismerete. A november 4-i szovjet katonai intervenció után a fegyveres ellenállás lassan felmorzsolódott, a Kádár János vezette új pártállami vezetés pedig a társadalmi bázis teljes hiányával küzdött. A hatalom megszilárdítása érdekében a kommunista vezérkar egy átfogó, a lakosság megfélemlítését szolgáló megtorlási hullámot indított el a szovjet tanácsadók iránymutatása alapján. A politikai rendőrség újjászervezésével és a különleges bíróságok felállításával megkezdődtek a tömeges letartóztatások, amelyek nemcsak a fegyveres felkelőket, hanem a szellemi ellenállás résztvevőit is célba vették.

A megtorlás folyamatában a Tóth Ilona elleni eljárás kiemelt propaganda-szerepet kapott az állami gépezettől. A kommunista vezetésnek szüksége volt egy olyan nagy visszhangot kiváltó, nemzetközileg is hivatkozható ügyre, amellyel a forradalom résztvevőit köztörvényes bűnözőkként és kegyetlen gyilkosokként állíthatta be. Az orvostanhallgató elleni koncepciós per kiválóan alkalmas volt arra, hogy a hatalom a forradalmi eseményeket és a humanitárius munkát végző fiatalokat lejárassa a hazai és a külföldi közvélemény előtt.

A filmet 2026. október 21-én mutatták be a Corvin Moziban, az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett programsorozat részeként. A nemzeti ünnep alkalmából, október 23-án 21 órakor a Duna Televízió az Ilona című dokumentumfilmet is műsorra tűzi, a következő hetekben pedig az ország több pontján vetítik majd az alkotást.