Menekült gyermekek rajzaiból nyílt tárlat az 1956-os forradalomról
Az 1956-os forradalom gyermekáldozataira és a külföldre menekült fiatalokra emlékező időszaki kiállítás nyílt a fővárosban: a tárlat egy ausztriai diákotthonban készült korabeli rajzokat és naplókat mutat be a nagyközönségnek. A különleges dokumentumegyüttes a sorsdöntő események kollektív emlékezetét egy eddig kevésbé vizsgált, gyermeki nézőpontból ábrázolja.
- A Magyar Nemzeti Múzeum új tárlata a menekült magyar diákok traumatikus élményeit mutatja be.
- A kiállított grafikákat és naplókat egy innsbrucki diákotthon lakói készítették 1958 tavaszán.
- Az Amerikából hazatért gyűjtemény a történelmi események egyedi, gyermeki szemszögű feldolgozását tárja a közönség elé.
Az ’56 gyermekei címet viselő tárlat központjában azok a grafikai alkotások állnak, amelyeket a forradalom leverését követően külföldre menekült középiskolások rajzoltak. A művek mintegy másfél évvel az események után, 1958 tavaszán születtek az ausztriai Tirol székhelyén működő Innsbrucki Magyar Reálgimnáziumban.
Bódis Kriszta kormánybiztos a megnyitón hangsúlyozta, hogy a fiatal alkotók nem rendelkeztek hatalommal a történelem alakítására, a nagypolitikai döntések azonban alapvetően megváltoztatták az életüket. Zsigmond Gábor, a múzeum főigazgatója rámutatott, hogy a papíron megjelenő harckocsik, utcai harcok és lerombolt épületek a traumatikus élmények feldolgozását szolgálták. A kiállított anyag így nem a konkrét utcai harcok pillanatnyi dokumentációja, hanem a traumák emlékezetének és az önkifejezésnek a lenyomata.
A kivételes rajzgyűjtemény fennmaradása és hazatérése egy évtizedeken átívelő, nemzetközi történet eredménye. A rajzokat Török Sándor művésztanár felhívására készítették a diákok, majd a pedagógus még 1958-ban helyi kiállítást is szervezett az anyagból. Az alkotások ezt követően Ruth Anderson amerikai tanárnőhöz kerültek, aki az Egyesült Államokba vitte azokat, hogy adományokat gyűjtsön az innsbrucki iskola javára.
Bár az anyagi támogatást célzó amerikai kampány elmaradt a várakozásoktól, a nevelő negyven éven keresztül gondosan megőrizte a papírlapokat. A gyűjteményt idős korában átadta az intézmény két egykori diákjának, Somody Gyöngyinek és Katónak, akik visszahozták Európába, majd a nemzeti intézménynek ajándékozták.
Ez is érdekelhet
A 2027. január 30-ig látogatható dísztermi kiállításon az egykori diákok személyes naplói mellett összesen 15 forradalmi témájú grafika és további 14 egyéb alkotás kapott helyet. Bár a szakemberek számára ma már lehetetlen pontosan rekonstruálni, hogy a diákok milyen mértékben támaszkodtak a saját, közvetlen tapasztalataikra, több konkrét történelmi helyszín egyértelműen azonosítható a lapokon.
A rajzokon feltűnik a budapesti Felvonulási tér a ledöntött Sztálin-szoborból megmaradt csizmákkal, valamint az osztrák határon fekvő, a menekülők által tömegesen használt andaui híd is. A múzeum kurátorai az egykori gyermeki ábrázolásokat a helyszíneken készült 1956-os archív fényképekkel állították párhuzamba. Ezzel a módszerrel a látogatók közvetlenül összevethetik a valós fizikai környezetet a szubjektív emlékezettel.
