Online rádiós időgéppel hallgathatók az 1956-os forradalom adásai

Egy különleges online rádiós időgép segítségével bárki számára meghallgathatóvá váltak az 1956-os forradalom napjaiban sugárzott hazai és külföldi rádióadások. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Média és Kommunikáció Tanszéke által elindított projekt részleteit Hargitai Henrik projektfelelős ismertette a Media1 portálnak adott tájékoztatásában. A hetvenedik évfordulóra időzített, mesterséges intelligenciával is támogatott interaktív archívum több mint kétszáz órányi történelmi hanganyagot tesz térben és időben is követhetővé.

Az 1956 rádiója elnevezésű kezdeményezés célja, hogy a látogatók a hagyományos hangfelvételek puszta meghallgatásán túl egy interaktív térben navigálhassanak. A felületen a felhasználók pontos időpontot és rádióállomást választhatnak, így valós időben rekonstruálhatják a forradalom alatti egykori rádiózási élményt.

A rendszerben a budapesti Kossuth Rádió központi műsorai mellett a Szabad Európa Rádió, valamint a különböző vidéki szabad rádiók adásai is helyet kaptak. A gigantikus projekt elsődleges hangtani forrásbázisát az Országos Széchényi Könyvtár Interjútárának Szabad Európa Rádió Gyűjteménye biztosította.

A megőrzött hanganyagok mellett a műsorok leiratainak fennmaradása is figyelemre méltó történeti utat járt be az elmúlt évtizedekben. A Szabad Európa Rádió Hungarian Monitoring nevű részlege belső használatra rögzítette a magyar adásokat, amelyeket ma a Blinken OSA Archívum és az Arcanum adatbázisai őriznek gépiratos formában.

Ezzel párhuzamosan a rádió New York-i sajtóosztályára telexen is eljutottak az adások szövegei, amelyeket ott Varga László irányításával legépeltek, majd 1957-ben nyomtatásban is megjelentettek. Ebből a kiadásból ugyanakkor a szerkesztők tudatosan kihagyták a november 4-e után a Kádár-kormány által sugárzott adásokat, hogy azokat ne mossák össze a szabadságharc hiteles eseményeivel.

Az amerikai kiadásnak elkészült egy rövidített angol nyelvű, fényképekkel és lábjegyzetekkel ellátott változata is a Free Europe Committee gondozásában. Ez az angol nyelvű kötet később Magyarországra is eljutott, ahol a Magyar Szocialista Munkáspárt visszefordíttatta magyarra, és belső használatra archiválta a saját irattárában.

A forradalmi adások szövegeit a BBC caversham-i lehallgatószolgálata is rögzítette, ez a hatalmas, összefoglalókat és időkódokat tartalmazó brit jegyzetanyag azonban nagyrészt még ma is feltáratlan. A nyugati emigráció emellett spanyol nyelven is kiadta a dokumentumokat Dél-Amerikában, amelyek a rendszerváltozás idején újabb magyar nyelvű újrakiadások alapjául szolgáltak.

Az 1956-os forradalom egyik első és legszimbolikusabb eseménye a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai székházának fegyveres ostroma volt, ahol az egyetemisták a politikai követeléseik beolvasását követelték. Az épület elfoglalása után a hivatalos állami rádió hangvétele és irányítása is megváltozott, Szabad Magyar Rádió néven kezdte meg az új, forradalmi műsorok sugárzását. A pártállami cenzúra összeomlásával a lakosság tájékoztatása rövid időre felszabadult a szovjet típusú központi irányítás alól.

A fővárosi eseményekkel párhuzamosan a vidéki városokban, köztük Győrben és Miskolcon is független adók kezdték meg működésüket, amelyek sokszor a helyi munkástanácsok és nemzeti bizottságok szócsöveiként funkcionáltak. Ezek a lokális állomások nemcsak a polgári lakosság tájékoztatásában, hanem a felkelők közötti kommunikációban és a logisztikai feladatok megszervezésében is elengedhetetlen szerepet játszottak.

A vasfüggönyön túlról sugárzó Szabad Európa Rádió mindeközben folyamatosan követte és kommentálta az eseményeket, műsorai pedig a magyar társadalom legfőbb külső hírforrását jelentették a konfliktus heteiben. Az ELTE új archívuma ennek a sokszólamú és történelmi jelentőségű mediatizált térnek a kutatását teszi immár mindenki számára hozzáférhetővé.