Vasbilincseket találtak a ptolemaioszi aranybányában

Vasbilincsek

Egyiptom keleti sivataga gazdag természeti kincsekben

A keleti sivatag, amely a Nílus és a Vörös-tenger között terül el, ősidők óta bővelkedik értékes természeti erőforrásokban, például aranyban, rézben, vasban, drágakövekben. Az aranybányászat különösen fontos szerepet játszott a térség gazdaságában: az Újbirodalom idején (Kr. e. 1500–1000 körül) érte el első csúcspontját, majd a hellenisztikus korban (Kr. e. 332–30) ismét fellendült. A Ptolemaioszok uralkodása alatt közel 40 bányát nyitottak a keleti sivatagban, közülük Ghozza volt a legészakibb. A bányát a Kr. e. 3. század második felében kezdték el művelni.

A bányászok élete Ghozzában

A ghozzai bányászok gondosan kialakított faluban éltek, amely lakóházakat, adminisztratív épületeket és fürdőket is magában foglalt. Ez jelentős eltérést mutatott más bányásztelepülésekhez képest. Például a Kr. e. 310-ben I. Ptolemaiosz által megnyitott Samut North bányában a munkásokat szigorúan őrzött kollégiumokban helyezték el. Ghozzában azonban a lakóépületek nem voltak őrzöttek, és a feltárt ostrakonok (írásra használt kerámiatöredékek) tanúsága szerint a bányászok bérezésben részesültek. A most felfedezett bilincsek azonban azt sugallják, hogy nemcsak fizetett munkások dolgoztak itt, hanem rabszolgák vagy kényszermunkások is.

A bilincsek felfedezése és jelentősége

A bilincseket a falu keleti határában, a 44-es szektorban találták, ahol az épületeket főként raktározásra, ételkészítésre és fémtárgyak javítására használták. Ebben a szektorban két különálló bilincskészlet került elő. Az egyik hét lábgyűrűből és két csuklós láncszemből állt, amelyeket egy folyosó padlójába vájt gödörben helyeztek el. A második készlet négy láncszemből és két gyűrűtöredékből állt, amelyeket más fémtárgyakkal együtt az egyik helyiség padlóján szétszórva találtak. Az állatokat akkoriban kötéllel kötözték meg, így ezek a bilincsek egyértelműen emberek mozgásának korlátozására szolgáltak.

Hasonlóságok más ókori bilincsekkel

A ghozzai bilincsek kialakítása nagyban hasonlít azokra, amelyeket az Athéntól délre fekvő Laurion ezüstbányáiban fedeztek fel. Emellett hasonlóságot mutatnak a görög művészet egyik ábrázolásával is, bokájánál bilincsbe vert férfi látható egy attikai feketealakos kylix belsején, aki vödröt és szivacsot tart a kezében. Ezt a tárgyat Kr. e. 490–480 között készítették, később Nápolyban találták meg, és ma a Rijksmuseum van Oudheden gyűjteményében őrzik.

A ghozzai bilincsek felfedezése nemcsak a bányászati munkaerő összetételéről nyújt új információkat, hanem a ptolemaioszi kori Egyiptom társadalmi viszonyainak mélyebb megértéséhez is hozzájárul.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője