2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Új helyen a rosette-i kő

2004. július 13. 10:32

A British Museum legnépszerűbb kiállítási tárgyát, az egyiptomi hieroglifák megfejtésének kulcsát jelentő bazalttömböt új kiállítási koncepció szerint állítják a nagyközönség elé.

tavaly 250 éves British Museum, mely immár két éve ingyenes állandó kiállításaival tömegeket vonz, az elmúlt két évszázadban a főbejárattól balra, majd az első teremben a jobb oldalon mutatta be látogatóinak a világ leghíresebb kődarabját, a rosette-i követ.

 

A feliratos bazalttömb, mely a múzeum legnépszerűbb kiállítási tárgya, egy memphisi pap i.e. 196 március 27-én kiadott rendeletét tartalmazza, miszerint a fáraót, V. Ptolemaioszt istenként kell tisztelni, mert létrehozta és megvalósítja a tökéletes Egyiptomot. Hieroglif írással a templomokat arra utasítják, hogy állítsák ki a rendeletet kemény kőből készült törvényoszlopra "isten szavaival", vagyis a hivatalos nyelven (hieroglif írással), az "iratok szavával" azaz köznyelven (démotikus) és "Égei betűkkel", vagyis a ptolemaioszi fáraók által használt görög nyelven.

 

A rosette-i követ mostantól merőben új kiállítási koncepció jegyében az egyiptomi szobrok galériájának közepén egy alig érzékelhető 11 milliméteres üvegvitrinen át tekinthetik meg az érdeklődők. A koncepcióváltás lényege, hogy az 1802 óta fektetve, vitrin alatt elhelyezett, dokumentumként értelmezett kiállítási tárgyat most visszahelyezik abba az álló pozícióba, ahogyan eredetileg törvényoszlopként is rávetült a tekintet. A karaktereket korábban kétszáz éven keresztül kitöltő fehér krétaport eltávolították és a bazalttömböt speciális megvilágításban egy homokkő alapzatra helyezték fel.

Forrás: EPA

Nic Lee (Senior Stone Conservator) és a rosette-i kő

Napóleon 1798-ban azért szállt partra Egyiptomban, hogy visszaszorítsa az angol befolyást a Földközi-tenger térségében. 1799. augusztus 2-án azonban egy homokot lapátoló katona, bizonyos Pierre-Francois Bouchard a Rosette (Raschid) melletti St. Julien erőd falainál, a Nílus nyugati deltájában egy asztallapnyi (114cm x 72cm x 28cm) fekete bazalttömbre bukkant, melyet korábban egy 15. századi mameluk erődbe is beépítettek.

 

Az 1801-es alexandriai béke értelmében az angolok magukkal vitték a kincset, mely egy év múlva a British Museumba került.

 

A görögül és latinul már kilenc évesen beszélő Jean-Francois Champollion (1790-1832) perzsa, etióp, szanszkrit, pahlevi és arab tanulmányok után 1822. szeptember 14-én megfejtette a hieroglifák 2000 éves titkát.

 

Champollionra a mai napig úgy emlékeznek a Nílus völgyében, mint az "ember, aki visszaadta a holt köveknek a beszéd ajándékát."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár