Az óbirodalmi elit orvosának sírját kutatják Szakkara nekropoliszában

Egy magas rangú tisztviselő, Veni gazdagon díszített masztabasírját tárták fel egyiptomi régészek a szakkarai nekropolisz területén, számolt be a felfedezésről az egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium. A feltárt sírkamra a különleges faszobrokon túl olyan bronzeszközöket is rejtett, amelyeket a szakemberek szerint nagy valószínűséggel orvosi célokra használtak az Óbirodalom idején.

A Legfelsőbb Régészeti Tanács ásatásait Merenré fáraó piramisának északnyugati oldalán végezték. Hisám el-Lajti, a tanács főtitkára kiadott közleményükben kifejtette, hogy az expedíció egy vályogtéglából épült, több aknával rendelkező masztabát azonosított. Az egyik akna egy jó állapotban fennmaradt, feliratokkal ellátott sírkamrába vezetett.

A szövegek alapján a nyughely tulajdonosa egy Veni nevű tisztviselő volt, aki kiemelkedő adminisztratív és vallási pozíciókat töltött be. A feliratok szerint viselte többek között a polgármester, Elkab városának ura, a királyi kötények igazgatója, Észak kincstárnoka, valamint az egyetlen barát és a szem-pap címeket.

Mohamed Abd el-Badía, az egyiptomi régészeti ágazat vezetője rámutatott, hogy a Veni sírkamrája felett egy boltozatos helyiséget is felfedeztek. Ebben a kamrában ritka, imádkozó testtartást felvevő kisméretű faszobrokat találtak, amelyek fontos adalékul szolgálnak az óbirodalmi temetkezési felszerelések tanulmányozásához.

A régészek figyelmét azonban leginkább a síraknában fellelt bronzeszközök keltették fel. A szakemberek ezeket orvosi műszereknek tartják, amelyek rendkívül ritkán fordulnak elő temetkezési kontextusban. Mivel a feliratok nem említik, hogy Veni orvosi tisztséget viselt volna, a tárgyak pontos funkciójának és a sírtulajdonoshoz fűződő viszonyának tisztázása további vizsgálatokat igényel.

Az ásatást vezető Amr et-Tíbi tájékoztatása szerint a csontmaradványok előzetes antropológiai vizsgálata rávilágított az elhunyt egészségügyi állapotára. A tesztek alapján Veni ötvenéves kora után hunyt el, élete során pedig súlyos fogászati és fogágybetegségekkel küzdött. A csontokon megfigyelhető elváltozások arra is utalnak, hogy a magas rangú tisztviselő testét ismétlődő, komoly fizikai megterhelés érte. A misszió ugyanezen a helyszínen egy női temetkezés nyomait is azonosította. A feltárt áljtó feliratai szerint a síremlék Szehet-nebtié volt, aki az Óbirodalom idején vallási tisztségeket, köztük Hathor istennő papnőjének rangját viselte.

A most feltárt leletegyüttes az ókori egyiptomi államszervezet és elitkultúra egyik legfontosabb korszakába, a körülbelül Kr. e. 27–22. század közé tehető Óbirodalom idejébe enged betekintést. Szakkara, amely Memphisznek, az egyesített Egyiptom első fővárosának elsődleges temetkezési helyeként szolgált, évezredeken át az elit rétegek kedvelt nyughelye volt.

A masztabák, vagyis a jellegzetes, téglalap alaprajzú, döntött falú sírépítmények a fáraók piramisait övező tisztviselői temetők meghatározó építészeti elemei voltak. Ezek a struktúrák nemcsak a test biztonságos megőrzését szolgálták, hanem a bonyolult halottkultusz helyszíneiként is funkcionáltak, ahol a hozzátartozók bemutathatták az áldozatokat.

Veni címei kiválóan tükrözik az Óbirodalom második felére jellemző bonyolult és kiterjedt bürokratikus rendszert. A fáraó udvarában viselt bizalmi rangok, mint az egyetlen barát vagy a királyi öltözékért felelős pozíció, közvetlen hozzáférést biztosítottak az uralkodó személyéhez. Különösen érdekes az Elkab városához fűződő kapcsolata, mivel ez a Felső-Egyiptomban fekvő település a birodalom egyik legősibb és legjelentősebb vallási, valamint adminisztratív központja volt.

A tény, hogy a 6. dinasztia uralkodójához, Merenré fáraóhoz köthető területen temetkezett, egyértelműen jelzi, hogy Veni a korszak legfelsőbb politikai elitjéhez tartozott, akinek befolyása kiterjedt az ország északi és déli területeire egyaránt.