Betilthatta a buddhizmust az első kínai császár
2009. május 13. 12:29
Kína első császárának nevét mostantól nem csak a hunok ellen védő nagy fal, vagy épp titokzatos sírja és az azt őrző agyaghadsereg miatt kell megjegyeznünk: egy kutató szerint Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) minden erejével felléphetett a korban gyorsan terjedő buddhista tanok ellen is.
Korábban
Han Vej, a Sanhszi Tartományi Régészeti Intézet kutatója szerint már Kína első történelemkönyve, a Történeti Feljegyzések is arról számol be, hogy Csin Si Huang-ti császár (i.e. 259-210) szigorúan megtiltotta a buddhista templomok látogatását. Ez a tilalom nem csak az egykori fővárost, Hsziant érinthette, hanem az egész országot.
Huang-ti rendelkezése a kutatók szerint arra utalhat, hogy a buddhizmus népszerű lehetett Kínában. Az i.e. 104-91 között írt könyvben ennek ellenére nincs bizonyíték arra nézve, hogy leromboltak volna akár egy templomot, vagy elüldöztek volna egy szerzetest is - állítja Han, aki szerint az uralkodó hatásosan léphetett fel vallási ügyekben: a buddhizmus legközelebb csak i.e. 2-ben jelent meg a történelmi dokumentumokban.
A buddhizmus a közvélekedés szerint i.sz. 67 óta van jelen hivatalosan Kínában, amikor a Han-dinasztia került hatalomra. Han Vej szerint azonban a vallás a Selyemútnak köszönhetően már két évszázaddal korábban elterjedt lehetett az országban. Vang Csianhszin, Selyemutat kutató régész szerint a nyelvészeti, régészeti és történelmi feljegyzéseken alapuló feltevés ésszerűnek tűnik, és azt már az 1900-as elején is felvetette egy másik kutató, ám akkor nem rendelkezetek megfelelő bizonyítékkal ennek bizonyítására.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.