Kazahsztánban éltek a legősibb lótenyésztők

A lovak megszelídítése gyökeresen megváltoztatta az ember életét, egyaránt befolyással bírt a szállításra és a kereskedelemre, a mezőgazdaságra és a hadviselésre. Ám a kutatóknak mindmáig nem sikerült pontosan meghatározni a lovak domesztikálásának időpontját. A régészek meggyőződése szerint azonban most sikerült választ kapniuk a kérdésre, miután megtalálták a világ legősibb lótenyésztő farmját - a telepet az úgynevezett botaji kultúra népe üzemeltette a mai Kazahsztán területén az i.e. 4. évezredben.

Lócsontok, fogak, valamint a kancatej tárolására szolgáló cserépedények maradványai azt sugallják, hogy az Uraltól keletre szelektíven tenyésztették, s munkára fogták a lovakat, mégpedig 2000 évvel korábban, mint tették ezt az európaiak. Alan Outram, az Exeteri Egyetem kutatója szerint ezek a leletek, amelyekről a Science című tekintélyes tudományos folyóiratban számoltak be, megváltoztatták a tudósoknak a korai társadalmak fejlődésével kapcsolatban vallott nézeteit.

"Amennyiben egy közösség lovakra tesz szert, megnövekednek szállítási kapacitásai és kereskedelmi lehetőségei, ahogy jobbak lesznek győzelmi kilátásai is egy hadviselés esetén. Amennyiben a lovak domesztikálása ilyen korán történik, gondolnunk kell arra is, hogy a velük kapcsolatos gazdasági és társadalmi változások is előbb következtek be" - magyarázta Alan Outram, aki szerint lehetnek még korábbi lótenyésztő telepek, amelyeket eddig még nem tártak fel.

A kutatók némelyike ugyan korábban is feltételezte, hogy a botaji népesség volt az első lótenyésztő közösség, ám más tudósok szerint pusztán lovakra vadásztak. Alan Outram és kollégái három döntő bizonyítékra leltek, amelyek egyértelművé teszik, hogy a botaji kultúra népe domesztikálta elsőként a lovat. Leleteik alapján bizonyos, hogy a botaji lovak lábszárcsontja azonos a későbbi bronzkori lovak lábszárcsontjával, viszont nagymértékben különbözik a vadlovakétól. Ez valószínűsíti a háziasítást.

A brit kutatók a lovak fogain olyan elváltozásokat azonosítottak, amelyek a zabla és kantár használatára utalnak. Végül a cseréptöredékek vizsgálata olyan szerves anyagok maradványait mutatta ki, amelyek azt bizonyítják, hogy ezekben az edényekben kancatejet tároltak. Az erjesztett kancatej, a kumisz egyébként még napjainkban is igen népszerű Kazahsztánban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait