Biztonságba helyezték a török kori dereglyét

Tóth János Attila búvárrégész, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaság búvárrégészeti szakosztályának vezetője elmondta: a Soltnál előkerült maradványról a Tolna megyei régészeti felügyelőtől értesült. A kotrást végző cég a partra tette az egy-másfél tonnányi roncsot, a hajó egyik felét. A másik rész jelenleg is a meder alján, sóder alatt van.

A hajószögek és az iszkábák - a gerendákat összekötő fadarabok - alapján az első vizsgálatnál is egyértelmű volt, hogy nem modern roncsról van szó - tette hozzá a régész. Egy töredék évgyűrű alapú kormeghatározása után kiderült, hogy 1615-ben vágták ki azt a tölgyfát, amelyből a vízi járművet készítették, tehát török kori hajó volt. Tóth János Attila szerint azt már most is látni lehet, hogy húsz méter, vagy annál is hosszabb, lapos fenekű szállító hajó roncsa került elő, amelyet állati erővel vontattak a folyással szemben. A saját korában komoly méretű hajónak számított.

Az, hogy török, magyar, vagy rác hajóról van szó, nem tudjuk. Ez a terület akkor a török birodalom területéhez tartozott. A korban a folyami kereskedelmet gyakran bonyolították magyarok és szerbek is - mondta, hozzátéve, hogy a mederben találhatnak még olyan tárgyakat - kerámiatöredékeket, legénységi felszerelést -, amelyekből a tulajdonosának nemzetiségére is erre következtetni lehet. bA régészek további érdekes megfigyeléseket is tettek: több helyen korabeli javítás nyomait vették észre, és égésnyomokat is találtak, ami a hajó pusztulásának módjára utalhat. Vagyis nemcsak egyszerűen zátonyra futott, hanem lehet, hogy tűz is volt a hajón. A történeti összefüggéseket további kutatások tisztázhatják - tette hozzá a régész.

Tóth János Attila elmondta, a rekonstrukcióhoz először konzerválni kellene a maradványokat, kiemelni a hajó másik felét, és összerakni a két részt. A konzerválás történhet úgy, hogy medencékben elhelyezve vegyszerrel itatják át a maradványokat, vagy elsüllyesztik egy őrzött bányatóban. Egyelőre a bölcskei EGT Kft. telephelyén helyezték biztonságba a roncsot, "mert jó esély volt arra", hogy a Duna partjáról elhordják tűzifának - tette hozzá.

A kérdésre, mikor és hol kerülhet sor a konzerválásra és rekonstrukcióra, elmondta: elég reménytelen a helyzet, ugyanis jelenleg nincs olyan hely Magyarországon, ahol ezt el lehetne végezni, és állami támogatása sincs rá. "Most menteni kell a menthetőt" - fogalmazott a búvárrégész, aki blogjában arról is ír, hogy a víz alatti lelőhelyek feltérképezését sem támogatja az örökségvédelmi intézményrendszer.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”