Kelta hagyományőrző fesztivállal ünneplik a Samhaint Aquincumban
A kelta újévet és a halottak kultuszát felelevenítő történelmi fesztivált rendeznek a fővárosban Samhain ünnepén. A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében megvalósuló eseménye a tudományos ismeretterjesztést ötvözi a hagyományőrzéssel. A rendezvény célja, hogy a modern halloweeni szokások mögött meghúzódó ókori kelta gyökereket régészeti kontextusba helyezve mutassa be a nagyközönségnek.
- A Budapesti Történeti Múzeum kelta ünnepet rendez az aquincumi romterületen október utolsó napján.
- A látogatók régészeti előadásokon és hagyományőrző táborokban ismerhetik meg az ókori mindennapokat.
- A programok a történelmi hűség mellett a modern Halloween ókori gyökereit is bemutatják.
Az október 31-én megrendezett délutáni és esti programkavalkád a kelta hitvilág köré épül. A szervezők tájékoztatása alapján a látogatók felkereshetik a hagyományőrzők táborát, ahol hiteles rekonstrukciókon keresztül tanulmányozhatják a korabeli viseleteket és az ókori életmódot. A programot kelta mesemondók, ír táncbemutatók, tűzzsonglőrök performansza és egy hagyományos tűzpárbaj is színesíti. A szórakoztató elemek mellett a kisebbeket kelta ihletésű kézműves foglalkozások, tökfaragás és bátorságpróbák várják, a jelmezben érkezők pedig tematikus vetélkedőkön vehetnek részt az ősz végi ünnepkör szellemében.
A fesztiváljelleg mellett a múzeum nagy hangsúlyt fektet a tudományos hitelességre és a régészeti eredmények bemutatására. Az intézmény munkatársai ismeretterjesztő előadásokon elemzik a kelta és germán hadikultúrák sajátosságait, elsősorban a fennmaradt római írásos források tükrében. A szakemberek emellett áttekintést adnak a mai Budapest területén feltárt kora bronzkori temetkezési szokásokról is. A szervezők oktatási célja, hogy a látogatók a felszínes misztikum helyett a tudomány eszközeivel ismerjék meg a Kárpát-medence ókori lakóinak mindennapjait.
Az esemény keretében a résztvevők kurátori vezetéssel tekinthetik meg az intézmény két kiemelt időszaki kiállítását. A Voltunk, mint ti (Arcrekonstrukciók a római korból) című tárlat 16 egykori aquincumi lakos, köztük több kelta származású személy lehetséges sorsát és arcvonásait mutatja be a természettudományos vizsgálatok és a régészeti adatok ötvözésével.
A másik tárlat a pesti oldalon egykor élt szarmaták életét tárja a látogatók elé, fókuszba helyezve ezt a Római Birodalom határainál hatalmi erőt képviselő sztyeppei lovasnépet. A kiállítások az ókori Pannonia etnikai sokszínűségét és a különböző kultúrák évszázados együttélését hangsúlyozzák.
A római hódítást megelőző évszázadokban a mai Dunántúl és Budapest területe a keleti kelta törzsek fontos megtelepedési zónája volt. Az eraviszkuszok és más kelta csoportok fejlett fémművességgel, kiterjedt kereskedelmi hálózattal és saját pénzveréssel rendelkeztek a térségben. Bár a keleti kelták hitvilágáról és rituáléiról kevesebb írásos forrás maradt fenn, mint a nyugat-európai rokonaikéról, a kutatók valószínűsítik, hogy a főbb vallási ünnepeket a Kárpát-medencében is megtartották. A Kr. u. 1. században kiépülő római uralom nem törölte el azonnal a helyi hagyományokat, a kelta lakosság a provincia határain belül még hosszú ideig megőrizte kulturális identitásának elemeit.
Ez is érdekelhet
A kelta naptár egyik legfontosabb fordulópontja a Samhain ünnepe volt, amely a betakarítási szezon végét és a sötét, téli időszak kezdetét jelezte. A hiedelemvilág szerint ezen a napon a fizikai világ és a túlvilág közötti határvonal elvékonyodott, lehetővé téve a szellemek átlépését az élők birodalmába. Az emberek tűzgyújtással és különféle rituálékkal próbálták távol tartani a rontó erőket, miközben tisztelegtek az elhunyt ősök emléke előtt.
Ez az ősi európai hagyomány a kereszténység terjedésével fokozatosan átalakult, majd a mindenszentek ünnepébe olvadva szolgált a napjainkra világszerte népszerűvé vált Halloween történelmi alapjául.
