Elismerik a magyar régészeket Egyiptomban

Szakmailag sikeresnek és megbecsültnek számítanak a magyar régészek Egyiptomban - mondta el Vanek Zsuzsanna egyiptológus az [origo] vendégszobájában.

Egyiptológia kezdőknek és haladóknak

Szép jó napot kívánok mindenkinek, dr. Vanek Zsuzsanna egyiptológus vagyok, várom kérdéseiket!

[Pollikácska] Jó napot! Mióta foglalkozik Egyiptommal, és miért pont Egyiptom?

Gyerekkorom óta foglalkozom az ókori Egyiptommal, öt éves lehettem, amikor az Asszuáni gátat építették, és akkor jött az a gondolat, hogy a sok elveszett leletet nem szabad veszni hagyni, és majd én leszek az, aki megmenti ezeket.

[Wolverine_21] Személy szerint nekem is tetszik ez a foglalkozás, de hogy lehet ebből megélni? Gondolom egy miskolci lakhely kizáró oknak számít.

Nagyon izgalmas az egyiptológia tudománya, néha úgy érzem magam, mint egy nyomozó az ókorban. Megélni azonban egyáltalán nem lehet belőle, főleg akkor, hogyha az ember a szívét, a lelkét és még a tartalék pénzét is erre áldozza. Helyhez kötöttségről azonban nem beszélhetünk, hiszen az interneten most már sok minden elérhető. Nagyon fontos, hogy több idegen nyelven kell olvasni ahhoz, hogy a megfelelő szakirodalomhoz hozzá lehessen jutni. Egy miskolci lakhely egyáltalán nem akadálya annak, hogy valaki egyiptológus legyen, csak kellő kitartás kell, szorgalom és türelem.

[esthajnal2008] Milyen könyvet tudna ajánlani Egyiptommal kapcsolatban, amely egyben szórakoztat is, de ismereteinket is bővíti?

Magyar nyelven egyre több Egyiptommal kapcsolatos könyv jelenik meg, ebben az esetben az a kérdés, hogy tudományos jellegű könyvre kíváncsi, vagy regényes irodalomra: a könyvesboltokban mindkettőt megtalálhatja. Alapvető, és a mai napig helytálló szakirodalom Kákosy Lászlónak Az ókori Egyiptom története és kultúrája, valamint az oxfordi kiadvány az ókori Egyiptom történetéről és társadalmáról.

Számos képekben gazdag könyvet találhat a piramisokról, az óegyiptomi sírokról, művészetről is. Sajnos ezek nagyon borsos árúak, de a legtöbb könyvtárban is hozzáférhető. Nagyon jó, hogy pl. a Kairói Múzeum anyaga katalógus formájában is megjelent magyarul, egyrészt a National Geographic kiadásában, másrészt pedig 8 évvel ezelőtt egy gyönyörű könyv formájában. Ha egyéb speciális téma érdekli, akkor könyvtárban érdemes utánanézni, de félő, hogy a vonatkozó műveket csak idegen nyelven találja meg, vagy az egyetemek könyvtárában, vagy pedig az Akadémiai Könyvtárban.

[!.MaNó.!] Ha visszamehetne abba a korba, kinek a "bőrébe bújna"?

Nagyon izgalmas dolog lenne visszamenni a múltba, hogy sok minden, amit most nem tudunk, világossá váljon számunkra, de nem igazán szeretnék rabszolga vagy szolga bőrében lenni. Szeretnék könyvtáros vagy pap lenni, aki a tudáshoz hozzáfér.

[kavicsok] Miért magasztaljuk az egyiptomi birodalmat? Csak a rabszolgatartás miatt tudták elérni azt amit elértek...

Ez nagy tévedés, mivel Egyiptomban az ún. házi rabszolgaság működött, kevés volt a rabszolga, a piramisokat is szakemberek és a földművelők építették föl, természetesen rendkívül jól megszervezett munkával. Egyiptom a világörökség része, a világ kultúrájának alapköve, amit a görög és az arab kultúra továbbított Európa felé.

[Férj32] Csókolom, én most jöttem vissza pár napja a gizai piramisoktól, fantasztikus látvány volt élőben látni őket. Ön szerint melyik teória alapján épülhettek?

Úgy gondolom, hogy a valós építési technikát még nem sikerült kideríteni, sokféle elmélet született ezzel kapcsolatban, nem csak külföldön, hanem itthon is. Ezek közül az egyik legismertebb a rámpás elmélet, miszerint a piramisokhoz a követ rámpákon szállították, ezeket a rámpákat meg is találták a legtöbb piramis mellett, azonban még mindig gondot okoz, hogy pl. a Nagy Piramisban található 40 tonnás mennyezeti tömböket hogyan emelték fel ezekre a rámpákra.

A magyar elméletek közül a leginkább Sörös István elmélete számít vitatottnak, miszerint vízzel emelték föl a köveket, és a piramisok mellett elhelyezett ún. Napbárka emelődaruként szolgált volna. Ezt a szakemberek teljesen elvetik. De egy francia mérnök újabb elmélete szerint a rámpákat nem a piramison kívül, hanem a piramisok belsejében használták. Az egyiptológusok szerint jelenleg ez az egyik legelfogadottabb elmélet.

Az ókori történelem titokzatos alakjai

[moniqe] Ön szerint mennyi `titok` van még az ókori Egyiptomban?

Rengeteg titok van, véleményem szerint ennek alig egy század része került eddig napvilágra, és ez a megállapítás nem csak régészeti szempontból érdekes, hanem vallástörténeti, filológiai és filozófiai szempontból is.

[Chupacabra] Igaz hogy voltak olyan dinasztiák, ill. királyok amikről szinte alig maradt feljegyzés ? Most éppen melyik időszakkal foglalkozik kedves Zsuzsa?

Valóban voltak uralkodók, akik sem a királylistákon, sem a forrásokban nem találunk, csak sejtéseink vannak, hogy léteztek; ezek azok az uralkodók, akik főként az ún. átmeneti időszakokban uralkodtak, vagy idegen származásúak voltak. Jelenleg az Újbirodalommal és az ásatás révén a késő korral foglalkozom, tehát a Nagy Sándor hódítását követő időszakkal. De továbbra is kedvencem maradt az Óegyiptomi Intelmek, amelyek remélhetőleg hamarosan könyv formában is megjelenik.

Kedvenceim közé tartozik az őskor és Egyiptom történetének legkorábbi időszaka, az ún. predinasztikus kor, Egyiptom állammá alakulásának, az adminisztráció kibontakozásának időszaka, azaz az egyiptomi történelem kezdete. Az utóbbi időszakban egyre több új ásatási eredmény változtatta meg a korábbi elméleteket. Ez egy nagyon izgalmas korszak, ahogy az eretnek fáraó, Ehnaton rövid, 17 éves uralkodásának időszaka is.

[Valilány] Van-e még arra esély, hogy találnak Egyiptomban érintetlen királyi sírt?

Igen, van esély, hiszen nem találták meg az összes ismert fáraó sírját. Nem biztos, hogy ezt a Királyok Völgyében kell keresni, lehetséges, hogy vagy a környező területen, vagy egészen máshová temetkeztek.

[jozsi86x] Mit tud Tutanhamon átkáról? Úgy tudom hogy a régészek akik megpróbálták feltárni a sírt, rejtélyes módon meghaltak.

Igen, ezek a hírek Tutanhamon sírjának feltárását követően kerültek a nemzetközi sajtóba. Valójában a több ezer éven keresztül lezárt sírban, amelybe élelmiszert, növényeket, állati maradványokat helyeztek el, a szerves anyagok elbomlottak és a légmentesen elzárt helyiségben elindult egy bizonyos gomba kialakulása. Ez a gombafajta különösen légzéskárosodásokat okozott, én magam is tudok olyan amerikai hölgyről, aki belépett ebbe a sírba egy látogatás során, és olyan asztmatikus tünetekkel vitték kórházba, hogy már nem is tudtak rajta segíteni, megfulladt a gombák belélegzésétől. Erre minden hosszú ideig lezárt sírban - ahol szerves anyag bomlik - számítani lehet, nem véletlen, hogy a feltárás során az első belépéskor a kutatók maszkot vesznek fel. Carternek erre nem volt módja, az ásatást patronáló Lord Carnarvon pedig vérmérgezésben halt meg.

Mindez tehát nem egy átok hatása, ahogy az a köztudatban elterjedt, hanem egy erős allergiát okozó gombás fertőzés. Ez a fertőzés sajnos a sír falait is rombolja, és egyre több barna folt jelzi a gombák pusztítását. Félő, hogy egy-két évtized múlva a sírban látható freskók teljesen elpusztulnak. Ezért a régészeti hivatal több alkalommal tervezte a sír bezárását, azonban a turisták kérésére egy idő után mindig újra kinyitották, hiszen Tutanhamon az egyiptomi történelem egyik legnépszerűbb alakja.

[MissRuby] Jó napot kívánok! Ön szerint megtalálják valaha Nefertitit? Merre keresné? Kevés a feltáratlan terület...

Nefertiti az ún. eretnek fáraó, Ehnaton felesége volt, akinek óriási befolyása volt mind a vallásra, mind a politikára. Véleményem szerint Nefertiti Ehnaton halála után fáraóként jelent meg a színen, és három évig uralkodhatott. Rendkívüli egyéniség volt, valószínű, hogy a reform bizonyos folyamatai hozzá köthetők, különösen Aton istenre vonatkozóan. Egyiptomban - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon sok a feltáratlan terület, különösen a Deltában, hiszen a Delta Egyiptom legsűrűbben lakott része, és a modern települések a régészeti lelőhelyek fölött terülnek el.

[édes lány vaok] Igaz lehet Mózes legendája?

Ehhez a témához szeretném, ha elolvasná Freud Mózes című könyvét, ami a maga korában a legújabb kutatásokra épített. Jelenleg úgy tűnik, hogy Mózes egyiptomi volt. Érdemes a nevét megvizsgálni, hiszen a "Mose" nagyon gyakori az egyiptomi nevekben, és annyit jelent, hogy "aki született" (pl. a Ramose és a Ramszesz névben is előfordul). A héber nyelvben a vízből kihúzottként értelmezik a név jelentését. Valószínűbbnek tartom az egyiptomi változatot, azonban nincs kizárva, hogy idegen eredetű volt, hiszen az első és a második átmeneti korban számos idegen érkezett Egyiptomba, és telepedett le főként annak középső részén.

Egyes tudósok a hükszoszokat tartják Mózes népének, és ezt igazolják az Egyiptomban található régészeti leletek is. Őket I. Jahmesz fáraó, a 18. dinasztia első uralkodója űzte ki végleg, és habár a kivonulást II. Ramszesz fáraó korára teszik, valószínűleg erre előbb sor kerülhetett. Véleményem szerint az Amarna-kor bukása után az üldözött Ehnaton hívők távoztak az országból, és hozzájuk csapódott az idegen csoportok egy része is.

Magyar régészek a Nílus mentén

[Eamane] Jó napot! Mennyire tud ma, ismerve a magyar kutatás pénzügyi helyzetét, érvényesülni egy magyar egyiptológus a nagyvilágban?

Ez egy nagyon jó kérdés. Nehezen, ha röviden akarok válaszolni. Nagyon kevés anyagi forrásunk van az ásatások lefolytatására, az idő főként szponzorkereséssel telik, állami támogatást nagyon keveset, vagy egyáltalán nem kapunk. Sajnos a szponzorkeresés időnként megalázó, annak ellenére, hogy tudjuk, hogy nem magunknak gyűjtjük a pénzt, hanem egy nemzetközi cél érdekében, amely a magyar tudósok hírnevét is növeli a nagyvilágban. Manapság nagyon kevés az önzetlen adakozó mecénás, így tulajdonképpen majdnem mindenünket odaadjuk azért, hogy a kutatásokat, az ásatásokat lefolytathassuk.

[embertelen] Milyen a magyar egyiptológusok megítélése Egyiptomban?

A magyar egyiptológusokat szakmailag elismerik Egyiptomban, máskülönben nem kapnának engedélyt a kutatásokra és ásatásokra.

[embertelen] Jelenleg kik azok a magyar kutatók, akik Egyiptomban ásnak?

Jelenleg is öt egyiptomi ásatás zajlik, ebből négy Luxor nyugati partján, előkelők sírjaiban, és egy Kom Trugán, a Nyugat-Deltában, ez egy görög-római település. Egyiptomban Bács Tamás, Schreiber Gábor, Fábián Zoltán és én ásunk; Núbiában pedig, ami ugyan Szudán, de az egyiptomi történelemhez tartozik, Lassányi Gábor régész.

[embertelen] Mi a véleménye Vörös Győzőről? Egyiptológusnak tartja?

Vörös Győzőről nem szeretnék nyilatkozni.

[Carnarvon] Lehet-e már tudni egy ásatás kezdetén, hogy mekkora lelet várható és az mennyit érhet? Abból mennyit tarthat meg?

Sajnos egy ásatás kezdetén egyáltalán nem lehet tudni, hogy mi várható. Véletlenek azonban mindig vannak. Szerencse is kell, ugyanis sem a források, sem az írott anyag alapján nem mindig lehet kikövetkeztetni, hogy mit találunk. Sajnos már nincs leletmegosztás, az Egyiptomi Állam nem ad leleteket az ásató országoknak. Ezeknek a leleteknek igazából csak eszmei értéke van, kivéve persze akkor, ha arany, és valóban értékes nemesfémből készült ékszert vagy tárgyat találunk. Persze a régésznek a legkisebb cserépdarab is nagyon fontos, hiszen ennek segítségével datálni tudja az adott régészeti réteget. A mindennapi eszközökből kiválóan megismerhetjük az egyiptomiak mindennapjait, és ez sokszor fontosabb, mint egy aranygyűrű vagy egy nyaklánc.

[embertelen] Zahi Hawass néhány országtól visszaköveteli ez Egyiptomból származó régészeti leleteket. Tőlünk nem akar semmit?

Valóban, a Régészeti Hivatalnak van egy olyan törekvése, hogy a világban lévő népszerű és igazán jelentős leletek visszakerüljenek Egyiptomba. Nyilván ebből a célból is építik az új Kairói Múzeumot. Dr. Zahi Magyarországról nem kér vissza semmit, mivel sajnos nálunk világhírű lelet nem található. Nagyon értékes gyűjteményeink vannak a Budapesti Szépművészeti Múzeumban, és a debreceni Déry Múzeumban, valamint néhány magángyűjteményben. Dr. Zahi 4 évvel ezelőtti budapesti látogatásán megtekintette a Szépművészeti Múzeum anyagát, és tudtommal nem követelt vissza semmit.

[Carnarvon] Miért nem lehet hallani magyar ásatási sikerekről?

Szerintem lehet hallani magyar ásatási sikerekről, de ezek nem olyan mértékűek, mint az újonnan feltárt Királyok Völgyében található rejtekhely, amely szintén az Amarna-korhoz köthető. Eddig a magyarok csak olyan sírokkal foglalkoztak, amelyek már ki voltak fosztva, korábban többen ástak vagy dolgoztak benne, tehát új szenzáció nem volt várható. De a magyar sajtóban és a külföldi szakfolyóiratokban mindig megtalálhatóak a magyar ásatásokról szóló beszámolók, az ásatások eredményeivel.

Úgy érzem, hogy idén első szezonban Kom Trugán folytatott ásatásom sikeres volt, az Egyiptomi Régészeti Hivatal elismerését fejezte ki az eredményeket illetően. Igaz, hogy idehaza egy sztár magánélete nagyobb sajtóhír és nem a tudományra összpontosítanak, de aki akarja, akár az interneten, akár a magyar sajtóban megtalálhatja ezeket a híreket és eredményeket. A magyar egyiptológusok mindig arra törekszenek, hogy hazánk tudományos hírnevét öregbítsék, és a nemzetközi tudományos porondon is megállják a helyüket. Ez néha nagyon nehéz, főként akkor, amikor a kutatás mellett a megélhetésünket is biztosítani kell.

Ha valaki további információra kíváncsi az ásatásomról, rövidesen elkészül a Hórusz Alapítvány honlapja, amelyen minden információt közlünk. Egyébként ha valakinek kérdése van vagy segítségre van szüksége, nyugodtan forduljon hozzám a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem honlapján megtalálja elérhetőségeimet és szívesen segítek, ha tudok.

Köszönöm a türelmüket és a kérdéseket, a 2008-as esztendőre mindenkinek sok sikert, egészséget és gondmentes évet kívánok!

Ha további kérdése lenne Vanek Zsuzsához, azt itt felteheti!