Szerelmes uralkodók

Egyiptomi települést ásnak a magyar régészek

2007. június 21. 15:00

Szerdán indult útnak az a magyar régészeti expedíció, amely a Nílus nyugati deltájában végez majd ásatásokat - tájékoztatott Vanek Zsuzsanna, az expedíció vezetője.

Tájékoztatása szerint az expedíciónak összesen nyolc résztvevője lesz: a két régész egyiptológus mellett restaurátor, mérnök-földmérő, valamint több egyetemi hallgató kapcsolódik be az ásatásokba. Négyen, beleértve Vanek Zsuzsannát, kisbusszal teszik meg az utat, magukkal szállítva a szükséges felszerelést: útjuk Románián, Bulgárián, Törökországon, Szírián, Jordánián keresztül vezet, majd átkelnek az Akabai-öblön a Sinai-félszigetre, onnan mennek Kairóba. A többiek repülőgépen jutnak el Egyiptomba.

Vanek Zsuzsanna kifejtette: a Nílus nyugati deltájában, ahová az ásatási engedélyük szól, még soha nem folyt igazi régészeti feltárás. Két egyiptomi expedíció is próbálkozott ugyan, az egyik az 1950-es években, a másik 10 évvel ezelőtt, de mindkettő otthagyta a területet. Mint elmondta, az Egyiptomi Régészeti Hivataltól még 2003-ban kapott engedélyt az Alexandria és Damanhúr között fekvő Kom Trugában végzendő ásatásokra. Azóta kétszer volt terepbejáráson és újította meg a szerződést, ám az ásatásokat pénzhiány miatt nem tudta elkezdeni.

Tájékoztatása szerint a meglehetősen nagy kiterjedésű régészeti lelőhely egy mai falu közepén található. "Kom Truga a Ptolemaioszok korában virágzó mezőgazdasági központ volt. Ez egy fontos terület volt, hiszen itt haladt a Líbiába vezető kereskedelmi útvonal. A delta nyugati határvég volt. Az egykori település, amelynek görög neve Psenemphaia volt, fontos agrárközpont lehetett, a területen töménytelen mennyiségű malomkő került elő. Lakói gabona- és olívatermesztéssel, valamint olívaolaj előállításával foglalkoztak" - mondta.

Vanek Zsuzsanna szerint az egykori lakosok szőlészettel és borászattal is foglalkozhattak, legalábbis erre engednek következtetni a hatalmas, földbe mélyített kádak. Kitért arra, hogy a települést valószínűleg földrengés pusztította el. "Valamikor az időszámításunk utáni II-III. évszázadban következhetett be. A pusztítás valószínűleg olyan mérvű volt, hogy lakói már nem építették újjá a települést" - közölte az egyiptológus.

Az expedíció Vanek reményei szerint augusztus végéig marad a terepen. A terület feltérképezése után kutatóárkot ásnak, hogy megvizsgálják a mélyebben fekvő rétegeket. "A Templom-dombon jelöljük ki a szelvényt, s elkezdjük lebontani, vagyis elkezdjük a terület régészeti feltárását" - magyarázta az egyiptológus. Vanek Zsuzsanna a várható nehézségek közé sorolta a szűkös anyagi forrásokat: 3 ezer dolláron és 2 ezer eurón kívül 1 millió 600 ezer forinttal rendelkeznek, így egyelőre el kell halasztani a munkálatokat Luxorban, ahol az Egyiptomi Régészeti Hivatal a Ramesszida-korból (i. e. 12. század) származó 344. számú sír feltárását és restaurálását engedélyezte.

(Múlt-kor/MTI)
2018. nyár: Szerelmes uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!