A Bem tértől a Rádióig: 1956. október 23.

Tömegtüntetés a Kossuth téren (Wikipedia / Fortepan / Nagy Gyula / CC BY-SA 3.0)

Reggel: a diákok követelései

A Budapesti Műszaki Egyetemen (Műegyetem) reggel megfogalmazták a diákok 16 pontját. Követelték a szovjet csapatok kivonását, a többpártrendszer bevezetését, Nagy Imre visszatérését, a szólás- és sajtószabadságot, valamint a politikai foglyok szabadon bocsátását. A tüntetést délelőtt rövid időre betiltották, majd dél körül ismét engedélyezték. A döntés pillanatok alatt több ezer embert mozgatott meg.

Délután: a Bem tér és a nemzeti egység

Délután a tömegek a Bem József-szoborhoz vonultak. A szónokok a lengyel reformmozgalommal való szolidaritást hangsúlyozták, és a magyar szabadság ügyét emelték ki. Verseket szavaltak, zászlók lobogtak, és egyre erősebben zúgott: „Ruszkik haza!” A hangulat felemelő, de feszült volt – mindenki érezte, hogy történelmi pillanat zajlik.

Kora este: a Kossuth téren

A Bem térről sok ezren a Kossuth térre vonultak. A Parlament előtt már hatalmas tömeg várta a szónokokat. A Rákosi-címer kivágásával megszületett a lyukas zászló, a nap egyik legerősebb szimbóluma. Nagy Imre rövid beszédében békét és reformot ígért, de a tömeg elégedetlen maradt: a változásra vágyók számára a reformok ígérete kevésnek tűnt.

Este: a rádióbeszéd és a fordulat

Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja első titkára este kemény hangú rádióbeszédet mondott. Szavai úgy hatottak, mint olaj a tűzre. A tömeg egy része a Bródy Sándor utcai Magyar Rádióhoz vonult, hogy követelje a diákok pontokba szedett követeléseinek beolvasását. A helyszínen az Államvédelmi Hatóság felfegyverzett őrsége állt. A feszültség gyorsan tettlegességbe torkollt, majd eldördültek az első lövések.

Ugyanekkor: a Felvonulási tér jelképe

Az esti órákban a Felvonulási téren (akkor Sztálin tér, ma Ötvenhatosok tere) a felvonulók ledöntötték a Sztálin-szobrot. A bronzóriás darabokra hullott, talapzatán csak a csizmák maradtak. A kép bejárta a várost, és pillanatok alatt a rendszer bukásának jelképévé vált.

Éjszaka: harc a Magyar Rádió körül

A Magyar Rádió környékén hajnalig tartottak a harcok. A tüntetők elfoglalták a környező utcákat, barikádokat emeltek, és fegyvereket szereztek rendőrkapitányságokról és laktanyákból. A belvárosban sortüzek és kiáltások keveredtek, a mentők szirénája folyamatosan szólt. A forradalom kitört, és már senki sem tudta visszafordítani az eseményeket.

A nap jelképei: lyukas zászló és ledöntött szobor

A lyukas trikolór a szabadság szimbóluma lett: a Rákosi-címer kivágása egy új korszak reményét jelentette. A Sztálin-szobor ledöntése pedig a félelem végét, a személyi kultusz összeomlását hirdette. Ezek a jelképek nemcsak Budapest utcáin, hanem az egész országban új hitet adtak az embereknek.

Követelések és szereplők

A 16 pont követelései között szerepelt a nemzeti függetlenség, a sajtószabadság, a többpártrendszer, és Nagy Imre miniszterelnökké választása. Az Írószövetség és a Petőfi Kör tagjai, köztük számos fiatal értelmiségi, a tömeg mellé álltak. Az államhatalom azonban az este folyamán már a fegyveres fellépés mellett döntött.

Sorsfordító nap: 1956. október 23.

Ezen a napon a reformigény, a nemzeti önrendelkezés és a társadalmi bátorság találkozott. Az utcákon megszületett a magyar forradalom: spontán, szervezetlen, de felemelő. 1956. október 23. az a nap, amikor a csendből kiáltás, a reményből pedig tettek fakadtak – és Magyarország visszaszerezte a saját hangját.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát