2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Elismerik a magyar régészeket Egyiptomban

2008. január 25. 12:30

Magyar régészek a Nílus mentén

[Eamane] Jó napot! Mennyire tud ma, ismerve a magyar kutatás pénzügyi helyzetét, érvényesülni egy magyar egyiptológus a nagyvilágban?

Ez egy nagyon jó kérdés. Nehezen, ha röviden akarok válaszolni. Nagyon kevés anyagi forrásunk van az ásatások lefolytatására, az idő főként szponzorkereséssel telik, állami támogatást nagyon keveset, vagy egyáltalán nem kapunk. Sajnos a szponzorkeresés időnként megalázó, annak ellenére, hogy tudjuk, hogy nem magunknak gyűjtjük a pénzt, hanem egy nemzetközi cél érdekében, amely a magyar tudósok hírnevét is növeli a nagyvilágban. Manapság nagyon kevés az önzetlen adakozó mecénás, így tulajdonképpen majdnem mindenünket odaadjuk azért, hogy a kutatásokat, az ásatásokat lefolytathassuk.

[embertelen] Milyen a magyar egyiptológusok megítélése Egyiptomban?

A magyar egyiptológusokat szakmailag elismerik Egyiptomban, máskülönben nem kapnának engedélyt a kutatásokra és ásatásokra.

[embertelen] Jelenleg kik azok a magyar kutatók, akik Egyiptomban ásnak?

Jelenleg is öt egyiptomi ásatás zajlik, ebből négy Luxor nyugati partján, előkelők sírjaiban, és egy Kom Trugán, a Nyugat-Deltában, ez egy görög-római település. Egyiptomban Bács Tamás, Schreiber Gábor, Fábián Zoltán és én ásunk; Núbiában pedig, ami ugyan Szudán, de az egyiptomi történelemhez tartozik, Lassányi Gábor régész.

[embertelen] Mi a véleménye Vörös Győzőről? Egyiptológusnak tartja?

Vörös Győzőről nem szeretnék nyilatkozni.

[Carnarvon] Lehet-e már tudni egy ásatás kezdetén, hogy mekkora lelet várható és az mennyit érhet? Abból mennyit tarthat meg?

Sajnos egy ásatás kezdetén egyáltalán nem lehet tudni, hogy mi várható. Véletlenek azonban mindig vannak. Szerencse is kell, ugyanis sem a források, sem az írott anyag alapján nem mindig lehet kikövetkeztetni, hogy mit találunk. Sajnos már nincs leletmegosztás, az Egyiptomi Állam nem ad leleteket az ásató országoknak. Ezeknek a leleteknek igazából csak eszmei értéke van, kivéve persze akkor, ha arany, és valóban értékes nemesfémből készült ékszert vagy tárgyat találunk. Persze a régésznek a legkisebb cserépdarab is nagyon fontos, hiszen ennek segítségével datálni tudja az adott régészeti réteget. A mindennapi eszközökből kiválóan megismerhetjük az egyiptomiak mindennapjait, és ez sokszor fontosabb, mint egy aranygyűrű vagy egy nyaklánc.

[embertelen] Zahi Hawass néhány országtól visszaköveteli ez Egyiptomból származó régészeti leleteket. Tőlünk nem akar semmit?

Valóban, a Régészeti Hivatalnak van egy olyan törekvése, hogy a világban lévő népszerű és igazán jelentős leletek visszakerüljenek Egyiptomba. Nyilván ebből a célból is építik az új Kairói Múzeumot. Dr. Zahi Magyarországról nem kér vissza semmit, mivel sajnos nálunk világhírű lelet nem található. Nagyon értékes gyűjteményeink vannak a Budapesti Szépművészeti Múzeumban, és a debreceni Déry Múzeumban, valamint néhány magángyűjteményben. Dr. Zahi 4 évvel ezelőtti budapesti látogatásán megtekintette a Szépművészeti Múzeum anyagát, és tudtommal nem követelt vissza semmit.

[Carnarvon] Miért nem lehet hallani magyar ásatási sikerekről?

Szerintem lehet hallani magyar ásatási sikerekről, de ezek nem olyan mértékűek, mint az újonnan feltárt Királyok Völgyében található rejtekhely, amely szintén az Amarna-korhoz köthető. Eddig a magyarok csak olyan sírokkal foglalkoztak, amelyek már ki voltak fosztva, korábban többen ástak vagy dolgoztak benne, tehát új szenzáció nem volt várható. De a magyar sajtóban és a külföldi szakfolyóiratokban mindig megtalálhatóak a magyar ásatásokról szóló beszámolók, az ásatások eredményeivel.

Úgy érzem, hogy idén első szezonban Kom Trugán folytatott ásatásom sikeres volt, az Egyiptomi Régészeti Hivatal elismerését fejezte ki az eredményeket illetően. Igaz, hogy idehaza egy sztár magánélete nagyobb sajtóhír és nem a tudományra összpontosítanak, de aki akarja, akár az interneten, akár a magyar sajtóban megtalálhatja ezeket a híreket és eredményeket. A magyar egyiptológusok mindig arra törekszenek, hogy hazánk tudományos hírnevét öregbítsék, és a nemzetközi tudományos porondon is megállják a helyüket. Ez néha nagyon nehéz, főként akkor, amikor a kutatás mellett a megélhetésünket is biztosítani kell.

Ha valaki további információra kíváncsi az ásatásomról, rövidesen elkészül a Hórusz Alapítvány honlapja, amelyen minden információt közlünk. Egyébként ha valakinek kérdése van vagy segítségre van szüksége, nyugodtan forduljon hozzám a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem honlapján megtalálja elérhetőségeimet és szívesen segítek, ha tudok.

Köszönöm a türelmüket és a kérdéseket, a 2008-as esztendőre mindenkinek sok sikert, egészséget és gondmentes évet kívánok!

Ha további kérdése lenne Vanek Zsuzsához, azt itt felteheti!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár