Chicagóban akarták megölni Kennedyt

Az elfelejtődött ügy

A világ ma talán nem ismerné a 35. amerikai elnök meggyilkolásával vádolt Lee Harvey Oswald nevét, ha a chicagói merénylet sikerrel jár. A terv azonban nem sikerülhetett, mert Kennedy az amerikai titkosszolgálat figyelmeztetésére az utolsó pillanatban lemondta a szelek városába tervezett látogatását.

Az eddig ismeretlen chicagói merénylettervről a ma 72 éves Abraham Bolden számolt be az ABC televíziónak. Bolden - aki egykor a titkosszolgálat ügynöke és amerikai elnök testi épségét védő első afro-amerikai testőr volt - 44 év hallgatás után fedte fel, amit a chicagói ügyről tud.

John F. Kennedy 1963. november 2-án - a november 22-i dallasi merénylet előtt majdnem három héttel - utazott volna Chicagóba, ahol a szárazföldi hadsereg és a légierő amerikaifutball-csapatának meccsét tekintette volna meg. Látogatását óriási várakozás előzte meg, a helyi sajtó még arról is térképet közölt, milyen útvonalon hajtott volna az elnök az O'Hare repülőtérről a szállodához.

A titkosszolgálat azonban fülest kapott egy motel vezetőjétől, aki egy kubai emigránsok által bérelt szobában az ágyon automata fegyvereket és az elnöki konvoj útvonaláról szóló feljegyzést látott. Az elnöki járműoszlop elhaladt volna a motel mellett. A titkosszolgálat egyébként is aggódott az elnöki látogatás miatt, nem sokkal korábban ugyanis Kennedy egyik nyílt bírálóját, Thomas Vallee-t - akinél egy M1-es puskát, egy kézifegyvert, valamint 3000 lőszert találtak - letartóztatták.

Kennedy a fővárosból, Washingtonból repült volna Chicagóba, de a titkosszolgálat kifejezett kérésére, az utazás reggelén is előterjesztett figyelmeztetésre az elnök végül megváltoztatta tervét, lemondta az utat - emlékezett vissza Bolden. Mint elmondta, a sajtó betegséget, illetve diplomáciai válságot sejtett a chicagói utazás elmaradása mögött. Aznap gyilkolták meg Ngo Dinh Diem dél-vietnami elnököt. "Nem betegség és nem is válság volt az oka annak, hogy megváltozott a terv, hanem az összeesküvés gyanúja" - nyilatkozott a volt titkosszolgálati ügynök.

Bolden azt is elmondta: Dallas után megpróbálta értesíteni az elnöki gyilkosságot kivizsgáló Warren-bizottságot a feltételezett chicagói merénylettervről, valamint titkosszolgálati ügynökök kötelességmulasztásairól, szolgálat közbeni ittasságukról. Ez irányú erőfeszítései azonban eredménytelenek maradtak, mivel letartóztatták és börtönbüntetésre ítélték azzal a váddal, hogy csúszópénzt fogadott el egy pénzhamisítótól. Boldennek - aki hat évet töltött rács mögött - meggyőződése, hogy el akarták hallgattatni. Most tisztázni szeretné magát, miután az akkor ellene tanúskodó koronatanú visszavonta terhelő vallomását.

A volt titkosszolgálati ügynök szerint a kubai összeesküvőkről szerzett értesülés után ugyan nyomozás indult, de a merényletet tervező kubaiak megfigyelése "nem járt eredménnyel", a gyanús személyek örökre eltűntek, azonosításuk nem sikerült. Bolden állítása szerint nem véletlen, hogy az ügy "elfelejtődött", a nyomozók még ujjlenyomatot sem vettek a kubaiak szobájából és nem kísérelték meg begyűjteni azok személyi okmányait.

1. Az elfelejtődött ügy
2. Gyilkolásra programozva