Elvarratlan háborús múlt a japán tankönyvekben

A történelmi értelmezések veszélyes szabadsága

Az intézkedés egyben része annak a Japánban tapasztalható folyamatnak, amely megpróbálja megszépíteni, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja az ország modernkori történetének legsötétebb epizódjait. E folyamat elindítója és legfőbb támogatója az elmúlt évtizedek legkonzervatívabb kormánya, élén a militarista szemléletű miniszterelnökkel, Abe Sindzóval.

Maedzsima Akio, a sziget jogásza petíciót ad át a japán oktatási miniszternek

Nemrég a közel kétszázezer kínai polgári áldozatot követelő, a japán hadsereg által elkövetett 1937-es nankingi mészárlás elbagatellizálása szította fel a kedélyeket. A múlt hónapban ugyanis 130 japán parlamenti képviselő jelentette ki nyilvánosan, hogy a nankingi vérfürdő csupán a kínaiak kitalációja, és az áldozatok száma "csupán" 20 ezer volt. A tragikus esemény 70. évfordulójának közeledtével számos film készül a témáról, köztük a konzervatív rendező Mizusima Szatoru alkotása, aki képzelt történetként meséli el az eseményeket.

A "mazohista" japán történelemszemlélet megváltoztatására tett erőfeszítesek diplomáciai ellentétekhez vezettek az ország legfőbb szövetségesével, az Egyesült Államokkal is. A múlt hónapban egy kongresszusi bizottság határozatban szólította fel Japánt, hogy ismerje el és kérjen bocsánatot azért, mert mintegy 200 ezer, többségében kínai és koreai nőt arra kényszerített, hogy "kényelmi hölgyekként" szolgáljanak a hadsereg bordélyaiban. Abe miniszterelnök tagadta, hogy a nőket kényszerítették volna, és csak arra volt hajlandó, hogy ismételten kijelentette: támogatja az 1993-ban tett nem hivatalos japán bocsánatkérést.

Moteki Hiromicsi, a Történelmi Valóság Terjesztése Társaság konzervatív főtitkára tagadja, hogy a múlt átértékelésére irányuló törekvésnek politikai mozgatórugói lennének. "Ma már képesek vagyunk visszatekinteni a történelmünkre, hogy a tények napvilágra kerültek. Évekig hallgatnunk kellett a baloldal kitalációit, de ma már előttünk van az igazság."

A folyamat azonban a militarista háborús politikusok rehabilitációjára is kiterjed. Az 1948-ban háborús bűnösként kivégzett miniszterelnök, Hideki unokája, Tódzsó Juko szerint a nagyapja nevének tisztára mosása annak a küldetésnek a része, amely visszaállítja az ország "büszkeségét és önbizalmát". "Nincs miért bocsánatot kérnünk senkitől - elődeink nem követték el azokat a bűnöket, amelyekkel vádolják őket. Ha a nagyapám bűnös valamiben, az nem az, hogy háborút indított, hanem az, hogy elvesztette azt" - állítja a 68 esztendős Tódzsó, aki függetlenként vett részt a választásokon.

1. Katonai utasítások parancsok nélkül?
2. A történelmi értelmezések veszélyes szabadsága