7 végzetes pillanat

Kormányzó emigrációban: 50 éve halt meg Horthy Miklós

2007. február 9. 15:00

Vitatott megítélés

Fél évszázaddal Horthy Miklós halála után nemcsak a magyar társadalom és a közélet, hanem a történész szakma is megosztott a kormányzó munkásságának és történelmi szerepének megítélésében - mondta el az MTI-nek Gergely Jenő, az ELTE tanszékvezető professzora. A Magyar Tudományos Akadémia történész doktora Horthy Miklós halálának ötvenedik évfordulója kapcsán nyilatkozott a távirati irodának.

A professzor szerint a magyar közélet egyik hibája, hogy a történelmi személyiségeket vagy csak pozitív, vagy csak negatív figuraként akarják látni az emberek, a kép azonban ennél sokkal összetettebb: Horthy Miklós esetében is voltak olyan mozzanatok amelyek elmarasztalhatóak, de olyan döntések is, amelyek nem voltak rosszak az adott korban. Gergely Jenő hangsúlyozta: nem feltétlenül Horthy Miklós személye, sokkal inkább a két világháború közötti korszak az ellentmondásos.

Huszonöt éves kormányzása alatt összeomlott a történelmi Magyarország, megszűnt a monarchia, új típusú gazdasági és társadalmi berendezkedés kezdődött, de a gazdasági mellett kulturális fejlődésen is keresztülment az ország. Mindez az akkori államfő nevéhez kötődik, még akkor is, ha ebben nem volt nagy szerepe, hiszen nem volt kiemelkedő tehetségű államférfi, sokkal inkább a miniszterelnökei hozták meg a döntéseket és befolyásolták a történelmet - tette hozzá a történész.

"Ha a mérleget nézzük, akkor azért tűnik úgy ma a lakosság többségének, hogy Horthy negatív szereplő, mert maga a rendszer volt negatív alapvetően. Olyanfajta igazságtalanságok voltak rá jellemzőek, amelyeket a lakosság döntő többsége nem tudott elviselni (...) De abban, hogy ez a rendszer így létrejött, Bethlen Istvánnak, vagy Gömbös Gyulának sokkal nagyobb szerepe volt. Tehát ezt nem Horthy szabta meg, hanem ezek a kiemelkedő személyek, politikusok" - mondta Gergely Jenő.

Horthy Miklós megítélése saját korában is folyamatosan változott: az 1920-as évek elején széles körű elégedetlenség volt az országban, a harmincas évek végére azonban egyfajta nimbusz vette körül az államfőt - szerepet játszott ebben az ország területi gyarapodása is - mutatott rá Gergely Jenő. Az tehát, hogy napjainkban ki, hogyan akarja láttatni és bemutatni Horthy Miklóst nagyban függ attól, hogy kormányzásának melyik korszakára helyezi a hangsúlyt - húzta alá a professzor.

Gergely Jenő rámutatott: a kormányzó megítélésében az elmúlt ötven évben folyamatosan közrejátszottak az aktuálpolitikai érdekek. Maguk a történészek is tartanak ettől a témától: bizonyos anyagokat még mindig nem tártak fel, sőt még nem született egy komoly, szakszerű összefoglaló sem Horthy Miklósról - tette hozzá az akadémikus.

Gergely Jenő szerint akkor tisztázódhat Horthy Miklós személyének és munkásságának megítélése, ha rendeződnek a politikai és társadalmi viszonyok Magyarországon; "amikor a múlt reális értékelése nem hordoz olyan konkrét, napi politikai üzeneteket, amelyek befolyásolhatják az emberek megítélését". A professzor szerint ötven év múlva a társadalom és a történészek is könnyebb helyzetben lesznek az első és a második világháború közötti korszak megítélésében.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!