Kiállítás nyílt a kecskeméti zománcművészet ötvenéves történetéről

Zománccsapolás a kecskeméti kádgyárban az 1970-es években

A június 28-ig látogatható gyűjteményes bemutató a mozgalom eddig kevésbé kutatott időszakára, az 1962 és 1975 közötti gyári előzményekre, valamint az alkotótelep első három évére koncentrál. A látogatók falakon, posztamenseken és vitrinekben több mint száz műtárgyat, köztük kísérleti darabokat, maketteket, rajzi vázlatokat és korabeli dokumentumokat tekinthetnek meg.

A tárlat különlegessége, hogy a képzőművészeti alkotások mellett a kecskeméti kádgyár ipari örökségét is integrálja a bemutatóba. A kiállított forrásanyag jelentős része magángyűjtők, leszármazottak, továbbá a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely archívumából származik. Az első emeleti termekben helyet kapó műtárgyak mellett a helyi széchenyivárosi lakótelep 1977 őszén kihelyezett színes zománcos utcanévtáblái eredeti helyükön, de immár művészettörténeti kontextusba ágyazva, archív fotók segítségével tanulmányozhatók.

A hazai zománcművészet intézményesülése szorosan összefonódott az 1960-as évek ipari és technológiai folyamataival. A helyi zománcgyárban eredetileg használati tárgyak bevonására alkalmazott technika a kísérletező képzőművészek figyelmét is felkeltette, akik a gyári környezetben találták meg a monumentális és időtálló köztéri művek létrehozásának lehetőségét.

A technológia adta újszerű kifejezésmódok a modernista törekvésekkel is találkoztak, így az ipari háttér komoly művészeti innovációt generált. Többek között B. Laborcz Flóra, Deim Pál, Lantos Ferenc, Kátai Mihály és Turi Endre alkotásai, kísérletei kiválóan példázzák azt a folyamatot, amelynek során a hagyományos táblaképfestészet kereteit túllépve egy teljesen új anyaghasználat és vizuális nyelv alakult ki a magyar művészeti szcénában.

Bár a terület teljes körű tudományos feltárása a mai napig tartogat feladatokat a muzeológia számára, a jelenlegi kutatási eredmények egyértelműsítik, hogy a kecskeméti műhely a maga korában is egyedülálló innovációs központként működött. A Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult esemény nem csupán a múlt rendszerezését szolgálja, hanem a szakmai párbeszéd megújítását is célozza a nagyközönség bevonásával.

A Cifrapalota kiállításához kapcsolódóan június 20-án, a Múzeumok Éjszakáján szakmai tárlatvezetést tartanak, míg a hónap végén egy átfogó könyvkatalógus bemutatója zárja a programsorozatot, amely tovább gazdagítja az ipar és a művészet kapcsolatának szakirodalmát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat