2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Polgárháborútól tartott a brit kormány az ír zavargások idején

2007. január 10. 12:30

1976-ban a brit és az ír kormányzat egyaránt attól tartott, hogy a lojalisták egyoldalúan próbálják meg kikiáltani az északír függetlenséget, ami vérfürdőt eredményezhet.

Apokaliptikus vérfürdőtől rettegtek

A titkosítás feloldása után az Angol Állami Levéltár (National Archives) honlapján is megtekinthető iratok között a kutatók egy olyan különös jegyzetet találtak, amelyben Harold Wilson brit miniszterelnök kifejti Észak-Írországgal kapcsolatos félelmeit. `Nem vállalhatunk felelősséget a jogrend felállítására egy olyan tartományban, amely lábbal tiporta a brit jogrend megalapozott tételeit. Lehet, hogy ránk fogják erőltetni az elszakadást. Az ebben a jegyzetben felvázolt apokaliszishez hasonló helyzet ijesztő kilátásokkal fenyeget elsősorban Észak-Írország számára - és különösen mindkét vallási közösség józan többsége számára` - írta Wilson.

A dokumentumok a levéltár oldalán

Az 1976-ban keletkezett nyolcoldalas feljegyzés tele van a brit uralkodóhoz hű protestáns észak-írek (lojalisták) "elvakult fanatizmusa" miatti hasonló kirohanással. Wilson ugyanis a lojalistákat vádolta a hatalommegosztó kormány munkájának két évvel korábbi kudarcáért, és egy minden eshetőséget számításba vevő tervet sürgetett. Wilson szerint a militáns lojalisták egyoldalúan fogják  kinyilvánítani függetlenségüket, ahogy az Rodéziában is történt 1965-ben. Ilyen körülmények között pedig a brit csapatoknak ki kellene vonulnia Észak-Írországból. "Ez nem lesz könnyű számunkra, mivel ki kellene szolgáltatnunk a kisebbséget, különösen a békeszerető katolikusokat, olyasvalaminek, amit a szélsőséges többség rájuk kényszerít" - jegyezte meg Wilson.

A függetlenség kinyilvánítása a királynőt is "különösen kellemetlen" helyzetbe hozná, mivel felvetné azt a kérdést, meg tudja-e őrizni a tartomány szuverenitását. Wilson szerint csak egy előnye lenne annak, hogy a lojalisták kikiáltják a függetlenséget: a brit kormánynak nem kellene több támogatást nyújtania Észak-Írországnak, vagy "megszűnne az a rendezetlen pénzügyi helyzet, amelyet az adófizetők rovására tartottunk fenn, hogy Ulster lakosságának foglalkoztatását és szociális ellátását biztosítsuk".

Míg azonban a Downing Street 10. alatt az apokaliptikus erőszakról szóló feljegyzés készült, az ír kormány azt állította, hogy bizonyítékai vannak arról, hogy London támogatja a függetlenség ügyét, mint a zavargások lezárásának hosszú távú megoldását. Az ír külügyminisztérium egy tisztségviselője által írt dokumentumban a következők olvashatók: "Mértékadó bizonyítékkal rendelkezünk arról, hogy jelenleg - különösen paramilitáris körökben - élénk viták folynak a függetlenség kérdéséről, mint végső megoldásról Észak-Írország számára... Arról is vannak bizonyítékaink, hogy a brit kormány bátorítja ezeket a függetlenségről szóló vitákat, és üdvözölné az északír probléma ilyetén megoldását."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár