Szobrot kaphat a prágai tavasz államfője

A csehszlovák államiság élharcosa

Bár a törve magyarul is beszélő Ludvík Svoboda (1895-1979) nem tartozik a volt kommunista éra azon politikusai közé, akik felett a magát demokratikusnak minősítő mai utókor egyértelműen pálcát törne, mégis éles politikai vitát kavart Csehországban az a bejelentés, hogy a morvaországi Kromeríz városa a közeljövőben köztéri szobrot állít a mindenképpen ellentmondásos személyiségnek.

"Svoboda tábornok olyan típusú vezető volt, aki meg is érdemelné a szobrot, meg nem is. Bár formálisan nem volt katonai képzettsége, az első és a második világháború idején is nem mindennapi hősiességről tett tanúbizonyságot. Elmondható, hogy Ludvík Svoboda azon közé tartozik, akiknek nagy érdemei vannak államunk szabadsága és önállósága kiharcolásában" - vélte az egyik kommentátor.

A későbbi kommunista államfő a XX. század elején mindössze egy kétéves mezőgazdasági iskolát végzett el, s az első világháború idején a Csehszlovák Légiók egyik elismert és megbecsült katonája volt. Az újonnan megalakult Csehszlovákiában Svoboda hivatásos katonai pályára lépett, s a második világháború idején ő lett a parancsnoka a Szovjetunióban megalakult csehszlovák hadtestnek, amely a szibériai Buzulukból indulva egészen Prágáig részt vett a fasiszták elleni harcokban.

A háború utáni koalíciós időkben védelmi miniszter volt. Bár szorosan együttműködött a kommunistákkal, 1950-ben rövid időre börtönbe került, majd egy földműves szövetkezetben kötött ki. Úgy tudni, Hruscsov személyes közbelépésére került ismét vissza a közéletbe, a hadseregbe, népszerűsége gyorsan emelkedett, s 1968 márciusában államfővé választották. Amikor Hruscsov 1954-ben Prágába látogatott, látni akarta egykori harcostársát, s Svoboda így újra visszakerült a közéletbe.

1. A csehszlovák államiság élharcosa
2. Katonás fegyelemmel uralkodott