Hitler elfeledett szövetségesei

Hétvégi várkalauz: Szerencs

2006. szeptember 29. 14:00

A Hegyalja kapujának nevezett Szerencs települése a Bodrog közelében, a középkor évszázadai során vizenyős, erősen mocsaras területen alakult ki.

Az Árpád-házi uralkodók idején a Bogát-Radvány nemzetség tagjai bencés apátságot alapítottak Szerencsen, hogy az elhunyt előkelőiket méltó módon temethessék el. Az egyházi szerepkörnek a 16. században vetett véget a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd párthívei között zajló belháború. Az egykorú adatok szerint 1556-ban a János király táborához tartozó Németi Ferenc tokaji várnagy erőszakkal megszállta és kiűzte falai közül a szerzeteseket, majd sietve megerődítette, katonaságot hagyva benne.

Nézzen a várról légifotókat a Civertan oldalán!

Az ellentábor válasza két esztendő múltán érkezett meg, de a szerencsi vitézek váratlan rohamukkal szétszórták a felvonuló osztrák zsoldosokat. Hogy elférjen a teljes helyőrség, rövidesen kibővítették fából és földből készített külső palánkfallal - a Huszárvárral -, ahol a könnyűlovasságot helyezték el a raktárakkal egyetemben. Így már egy korabeli zsoldlista szerint száz gyalogos, száz lovas állomásozhatott a szerencsi erősségben.

19. századi metszeten

A várat az ország középső vidékét tartósan megszálló törökök folyamatos rablótámadásai is fenyegették. Korabeli feljegyzés szerint például 1558-ban a Sajó folyó menti Kaza községnél csaptak le a füleki bég fosztogató katonaságára. A következő esztendőben viszont magukat kellett megvédeniük, mivel Habsburg zsoldosok vonultak fel a mocsaras területen emelkedő, mély vizesárokkal védelmezett szerencsi végvár ellen. A védők szerencséjére azonban rövidesen befutott Németi Ferenc tokaji felmentő csapatai élén, akik váratlan támadásukkal teljesen szétverték a táborhelyükön éppen vigadozó-mulató zsoldosokat. Végül a hadászatilag sokkal jelentősebb Tokaj várának bevétele után tudta 1565-ben elfoglalni Habsburg Ferdinánd király serege, amikor közeledtük hírére a megrémült helyőrsége kardcsapás nélkül feladta posztját.

1583-ban került magántulajdonba, amikor Habsburg Miksa minden hozzá tartozó jobbágyfaluval és jövedelemmel együtt 9160 aranyforintért elzálogosította Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitánynak, aki később végleges birtokadományt szerzett rá. A Rákóczi família vagyonát megalapozó főnemest halála után 1609-ben a szerencsi református templomban temették el. Egy 1635-ös várbeli összeírás szerint a szerencsi helyőrség fegyverházában 50 puskát és 11 kisebb űrméretű löveget tároltak. (Figyelemreméltó, hogy a külsővárban 20 pávát és 5 hattyút is tartottak.)

Fotó 1940-ből

1644-ben közelítették meg ismét ellenséges hadak, amikor Esterházy Miklós nádorispán katonasága szállta meg a végvárat, amit a megrémült tiszttartója az első szóra feladott. A korabeli feljegyzések szerint a bevonuló királyi zsoldosok feltörték a borospincéket, az élelmiszert mind elrabolták, néhány zabolátlan, részeg zsoldos még a szerencsi református templomba is betört, ahol feldúlták Rákóczi Zsigmond fejedelem szarkofágját is. A holttestet kiforgatták a helyéről és kirabolták. Rövidesen azonban az ellentámadásba lendülő erdélyi katonák ismét visszafoglalták, az áruló tiszttartót, pedig fejjel lefelé akasztották fel a külsővár kapujára. 1670-ben a Wesselényi-féle összeesküvés megtorlásaként falai közé osztrák katonaság vonult be.

A törökökkel szövetséges Thököly Imre kurucai kardcsapás nélkül vették birtokukba a stratégiai szempontból már elavult végvárat, aminek a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején sem volt már hadi szerepe. Az 1711-es szatmári békekötés után a "nagyságos fejedelemtől" elkobozták a fele részét, mivel az uradalom másik fele továbbra is a nővérét, Rákóczi Juliannát illette meg, aki férje, gróf Aspremont császári generális révén a Habsburg-ház híve maradt. A továbbiakban különböző főúri családok lakták, akik ízlésüknek megfelelően nagymértékben átalakították és középkori védőműveitől megfosztották a várat.

Még több fotó a várról - nézze meg!

A második világháború után az épülettömböt gazdasági célokra használták, ennek a méltatlan állapotnak az 1960-as években kezdődött régészeti kutatások és helyreállítások vetettek véget, hogy napjainkra Szerencs városának kulturális központja, a Zempléni Múzeumot és a Huszárvár Szállodát fogadja be történelmi falai közé.

Megközelítés

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!