Titokzatos civilizációt keresnek a kirgiz hegyekben
2008. január 8. 15:00
Egy nemzetközi expedíció a kirgiz hegyekben található Isszik-kul tó kutatása közben egy 25 évszázaddal ezelőtt virágzó, a hellén civilizációkkal egyenértékű kultúra nyomait találta meg.
Korábban
Az expedíció vezetője december végén az orosz sajtóban számolt be a szenzációs felfedezésről, bemutatva a mára víz alá került hatalmas településekről szerzett leleteket és ismereteket. A tavat hosszú évek óta vizsgálják: korábban hét tudományos expedíció próbálta feltárni a kirgiz történelem ismeretlen részleteit. A most felfedezett, korábban ismeretlen civilizáció sokban árnyalhatja a térségről szerzett ismereteket.
A Vlagyimir Ploskikh, a Kirgiz Tudományos Akadémia alelnöke által vezetett történészek orosz kollégáikkal, a Nyikolaj Lukasov és Szvetlána Lukasova által vezetett szakértőkkel dolgoztak együtt. Az expedíció számára az oroszok biztosították a vízalatti régészeket és speciális eszközöket.
Nagyobb térképre váltás
2006-ban a parthoz közel, 5-10 méteres mélységben jól kivehető falakat találtak, amelyek közül a leghosszabb legalább 500 méteren át húzódhatott. Lukasov szerint mindez arra utal, hogy a város pár négyzetkilométeres lehetett, így a kor egyik legnagyobb lakott metropoliszát fedezték fel. Ezen kívül a víz alatt szkíta temetődombokat is találtak, amelyek az elmúlt évszázadok alatt jelentősen lekoptak, ám emellett több, jó állapotban maradt bronztárgyat (fejszék fejét, nyílhegyeket, lándzsákat, kovács-eszközöket, és egy fizetőeszközként használt aranytömböt is) felszínre hoztak.
A tó igen fontos szerepet játszott a térség történetében, hiszen az indo-árja és más nomád népek vándorlási útvonalának egyik kiemelt pontján fekszik. A régészek több hitrendszer párhuzamos jelenlétére találtak nyomokat, így a zoroasztrianizmus mellett a buddhista, zsidó, keresztény és iszlám vallás nyomait is felfedezték.
A 18. századig a Selyemút is a tó mellett haladt el, és a térségben még ma is igen sokan mesélnek őseik karavánokkal kapcsolatos élményeiről. Az egyik apró szigeten Timur Lenk is erődöt épített, ahol arisztokrata foglyait és kincseit őrizte. Egyes leletek azonban igencsak zavarba ejtőek: a tó mélyéről olyan bronz és arany leletek is előkerültek, amelyek az adott korokban korábban a világon sehol nem tapasztalt technológiai fejlettségről árulkodnak.
A régészek szerint 500-700 évente hatalmas áradások pusztították el a területet, ám az emberek később mindig visszatértek a tó partjára. Az orosz és kirgiz régészek eddig tíz nagyobb elárasztott települést fedeztek fel a víz alatt. A hidrológusok korábban még soha nem vizsgálták meg a tó vízszintjének radikális változásait, ám azt az előzetes vizsgálatok szerint földrengések és a hegyekből lezúduló csapadékmennyiség okozhatja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap