Caravaggio és a Győzedelmes Ámor: egy titokzatos modell nyomában

Ugyanazt a fiúarcot látjuk visszatérni Caravaggio három festményén is: a drámai Izsák feláldozásán, a sejtelmes Keresztelő Szent Jánoson és a provokatív Győzedelmes Ámoron. Felmerülhet bennünk a kérdés: ki lehetett az a fekete hajú fiú, akiről ezeket az alakokat mintázták– modell, tanítvány, szolgáló vagy Caravaggio szeretője?

Győzedelmes Ámor: egy provokatív remekmű

A Győzedelmes Ámor, amelyet most a londoni Wallace Collectionben állítanak ki, sokak szerint az egyik legprovokatívabb remekmű, amit valaha vászonra vittek. Ámor, a szerelem istene itt nagyon is valóságos, meztelen fiútestben jelenik meg. Körülötte a feldöntött tárgyak – húros hangszerek, zenei kéziratok és vonalzók – kompozíciója szándékosan idézi Albrecht Dürer Melankólia I. című metszetének matematikai eszközeit. A kép érdekességét növeli, hogy a rajta lévő kócos hajú, fekete szemű fiúalak a festő másik két művén – Az Izsák feláldozásán és a Keresztelő Szent Jánoson – is felbukkan. Felmerülhet bennünk a kérdés: ki volt az a modell, aki ekkora hatást gyakorolt az ismert barokk alkotóra?

Caravaggio: keresett festő és botrányhős

Amikor Michelangelo Merisi da Caravaggio a 17. század elején Rómában megfestette a három képet, már ő volt a katolikus megújulás egyik legkeresettebb festője. Az Izsák feláldozása jól mutatja, miért bízták rá előszeretettel a templomok díszítését: egy ezerszer ábrázolt bibliai történetet úgy tudott megfesteni, hogy frissnek, nyersnek és zsigerien valóságosnak hasson. Azt már azonban kevesebben tudják, hogy Caravaggiónak volt egy másik oldala is.

Róma erkölcsei

1592 telén egy huszonéves, pénztelen festő érkezett Rómába, akinek nem volt se mestere, se pártfogója – csak tehetsége. Az ebből az időszakból származó művei mindennek nevezhetők, csak vallásosnak nem. Kiváló példa erre egyik legkorábbi alkotása, a Gyík által megharapott fiú (Boy Bitten by a Lizard). A festményen szereplő rózsaszín virág a reneszánsz művészetben a vágy szimbóluma volt. Velencei mesterek, például Tiziano vagy Palma Vecchio, gyakran ábrázoltak virágot tartó prostituáltakat. Tudjuk, hogy egy, a második világháborúban megsemmisült, fotókról ismert Caravaggio-festményen a híres kurtizán, Fillide Melandroni is egy virágcsokrot szorít a mellkasához. Később azonban a festő vallási témák felé fordult – éppen ezért is volt meglepő, amikor egy műgyűjtő kérésére elvállalta a Győzedelmes Ámort.

Győzedelmes Ámor és Cecco: modell, szerető vagy tanítvány?

Mégis mi vehette rá Caravaggiót, hogy megfesse a Győzedelmes Ámort Vincenzo Giustiniani számára, amikor már egyházi megrendelések sorával a háta mögött elismert katolikus művésznek számított? A fél évszázaddal későbbi pletykák egyértelműen állították, hogy a kép valójában Caravaggio szeretőjének portréja. A brit Richard Symonds, aki 1649 körül látta a Győzedelmes Ámort, feljegyezte, hogy azt mondták neki: a festményen szereplő fiút Caravaggio a szolgálójáról mintázta, aki a szeretője volt. A fiút Ceccónak hívták. Fontos megemlítenünk ugyanakkor, hogy a korban más festőkről is hasonló híresztelések keringtek, így az állítás igazságtartalma napjainkban is vitatott. 

Riválisok és rágalmak – a Győzedelmes Ámor árnyékában

A Caravaggioról keringő pletykákat riválisai igyekeztek felhasználni a festő ellen. Giovanni Baglione 1602-es Szent és profán című képéről konkrétan sugárzik, hogy a Győzedelmes Ámor ellenképe akar lenni – saját magát a keresztény erkölcsök bajnokaként, míg Caravaggiót a sátáni túlkapások megtestesítőjeként feltüntetve. A megvádolt művész természetesen nem hagyta szó nélkül a gesztust: barátjával mocskos gúnyverseket ragasztott Róma falaira Baglionéról. Erre Baglione beperelte festőtársát. Caravaggio elvesztette a pert. A híres barokk művész később is szembekerült még párszor az igazságszolgáltatással, mígnem 1606-ban egy ember halálra verése után menekülnie kellett Rómából.

Cecco del Caravaggio: a fiú, akiből mester lett

Akármi történt is Caravaggio és Cecco között, annyi bizonyos, hogy a fiú később szintén művészi pályára lépett. Számos képe egyértelműen Caravaggio hatását tükrözi. Cecco tehát nemcsak modellként, hanem festőként is továbbvitte mestere látásmódját.