Brutális arccsonkítással végeztek ki egy lányt a kora középkori Angliában

Senki nem tudja, miért csonkították meg a lány arcát, de a szakértők szerint a korban ez egy bevett, a nőket sújtó büntetésforma lehetett. Az Antiquity tudományos folyóirat nemrégiben megjelent tanulmánya szerint a koponya a legkorábbi, angolszász időkből származó lelet Angliában, amelyen megtalálhatóak az arccsonkítás jelei.

„Egyelőre csak találgatni tudunk, mi történhetett” – nyilatkozta a LiveScience tudományos hírportálnak a tanulmány egyik vezető kutatója Garrard Cole, a University College London Régészeti Intézetének tiszteletbeli kutatója.

A koponyát az 1960-as években fedezték fel Angliában, a Hampshire megyei Oakridge faluban egy építkezés során. A koponyát nem vizsgálták meg, hanem egyenesen a Hampshire Cultural Trust gyűjteményébe került. A koponyára egy a gyűjteményt érintő vizsgálatot követően nemrég talált rá Cole: „a koponya felületét még föld borította, amely mutatta, hogy még nem vizsgálták meg”.

Az anatómiai vizsgálatok és a DNS-analízis során kiderült, hogy a koponya egy 15-18 éves lányé volt. A kránium radiokarbonos vizsgálata során pedig megállapítást nyert, hogy a lány úgy Kr. u. 776-899 között élhetett. A fogak izotópos vizsgálata pedig azt is elárulta, hogy a tinédzser Közép vagy Délkelet-Angliából származott, azaz lényegében idegen volt Oakridge környékén.

A csapat a koponya felületét is megvizsgálta: az orrnyílás és száj környékén lévő csontfelületen komoly sérülést mutatkozott, amelyeket Cole szerint „egy éles, vékonypengéjű fegyverrel okoztak”.  Cole hozzátette, ez a fegyver az angolszász uralom alatt Kr. u. 410-1066 között, nagy valószínűséggel egy vaskés lehetett. „Más pengével rendelkező fegyver, például egy kard, valószínűleg túl nehéz és ormótlan lett volna a feladat elvégzéséhez” – tette hozzá Cole.

A csapat a koponya homlokrészén egy nem túl mély vágást is talált, amely arra utalt, hogy az áldozat haját a fejbőrrel együtt eltávolították a koponyáról. Cole megjegyezte, hogy a skalpolás rendszerint több sérülést hagy a koponya felszínén, de mivel az több száz évet töltött a föld alatt, ezeket a vágásokat az idő vasfoga eltüntette a csont felületéről.

A  tinédzser lány nagy valószínűséggel nem élte túl a traumát, mivel az orr és a száj környéki csontsérüléseken nem mutatkoztak a gyógyulás jelei. A tanulmány szerint a skalpolás és az ajkak eltávolítása még túlélhető lett volna, de  az orr levágása valószínűleg megsértette az artériás hálózatot, amely heves vérzést okozott, így az áldozat a saját vérébe fulladt bele.

A büntetés okairól a kutatók csak találgatnak. Nem tudják, hogy lincselés történt, vagy a helyi hatóságok ítéletvégrehajtása keretében történt a brutális kivégzés, valamiféle súlyos vétek vagy deviancia megtorlásaként. Cole szerint az azonban bizonyos, hogy „az arccsonkítás a nőknél, illetve a kasztrálás a férfiaknál, egy régi, jól bevált gyakorlat volt szerte a világon.” A brutális büntetésforma 10. század folyamán már az angolszász uralkodók törvénykönyveiben is megjelent.

„Tudjuk, hogy az arccsonkítás gyakorolták, de azt nem tudjuk, hogy milyen gyakorisággal alkalmazták” – magyarázta Cole.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején