Bemutatták Rubens újonnan felfedezett római kéziratát
2026. május 27. 09:09
Először állították ki a nyilvánosság számára Peter Paul Rubens flamand festőművész egy újonnan felfedezett, 1607-ből származó kétoldalas jegyzetfüzetlapját Antwerpenben. Az egyebek mellett egy levélpiszkozatot is tartalmazó történelmi dokumentum nemcsak az alkotó korai vázlataiba enged bepillantást, hanem bizonyítja Rubens formálódó diplomáciai érzékét és a női mecénások pályafutásában betöltött kulcsszerepét is.

Korábban
A 17. századi, megsárgult papírlapot a TEFAF Maastricht nemzetközi művészeti vásáron vásárolta meg a belga Baldvin Király Alapítvány 110 ezer euróért, hogy tartós letétként az antwerpeni Rubenshuis gyűjteményében helyezze el. Mivel a történelmi emlékház felújítása leghamarabb 2030-ban fejeződik be, a különleges műtárgyat idén május 19-től az ideiglenes Rubens Experience központban mutatják be a nagyközönségnek.
A dokumentum azért is kiemelkedő jelentőségű a múzeum számára, mert az intézmény eddig mindössze két rajzzal és tíz, jóval későbbi korszakból származó levéllel rendelkezett a mestertől. A most hazatért kézirat így jelentősen hozzájárul a művész korai alkotói gyakorlatának és nemzetközi kapcsolatrendszerének megismeréséhez.
A kézirat páratlan kettősséget hordoz: az 1607 szeptemberére datált lap egyik oldalán a festő tollpróbái és egy három, klasszikus köpenyt viselő, vélhetően apostolokat ábrázoló férfialakot megörökítő, magabiztos vonalvezetésű vázlat látható.
A hátoldalon egy olasz nyelvű levélpiszkozat olvasható, amelyet Rubens idősebb pályatársának, Cristoforo Roncallinak címzett. A levélben a fiatal flamand alkotó közös mecénásuk, Eleonora de' Medici mantovai hercegné nevében érdeklődik egy megrendelt, a hercegné magánkápolnájába szánt festmény elkészültének állapota felől. A szöveg megfogalmazása jól érzékelteti azt a tapintatot, amellyel Rubens igyekezett sürgetni a késlekedő olasz mestert anélkül, hogy megsértené őt, ugyanakkor egyértelművé téve a hercegné türelmetlenségét.

Peter Paul Rubens 1600-tól állt I. Vincenzo Gonzaga mantovai herceg, Eleonora de' Medici férjének szolgálatában, ami kulcsfontosságú volt itáliai tanulmányútja és későbbi karrierje szempontjából. A festő 1606-ban költözött Rómába, ahol jogásznak tanuló bátyjával, Philippel élt a Spanyol lépcső közelében. Ebben az időszakban intenzíven tanulmányozta az Örök Város reneszánsz és antik művészeti emlékeit, fivére politikai kapcsolatainak köszönhetően pedig zárt magángyűjteményekhez is hozzáférést kapott.
A most bemutatott kézirat megvilágítja azt az átmeneti periódust, amikor a Rómában tartózkodó Rubens nem csupán az itáliai mesterek formavilágát sajátította el, hanem a főúri udvarok világában is otthonosan mozgó, az európai diplomáciában később komoly feladatokat vállaló, művelt tanácsadóvá érett.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Második világháborús rohamlöveget találtak egy németországi katonai bázison
- Felszínre hozták az amerikai függetlenségi háború elsüllyesztett ágyúit
- Azonosították az 1943-as bari légitámadás utolsó hajóroncsát
- Egyedüli nőként tudósított a normandiai partraszállásról Hemingway felesége
- Napóleon-kori erődítményt tártak fel Szászországban
- 50 éve buktak le a harckocsi-terveket ellopó Stasi-ügynökök az NSZK-ban
- Műemléki védettséget kapott Nagy Sándor első győztes csatájának helyszíne
- Középkori eredetű a rómainak hitt spanyolországi sisaklelet
- Második világháborús magyar katonákat exhumáltak Tiszadorogmán
- Kemencébe temetett kőkori férfit találtak a németországi Gerstewitz határában 20:07
- Évszázadokkal később is zarándokoltak az elhagyott maja városokba 18:57
- Hatalmas középkori víz alatti régészeti archívumot vizsgálnak a bergeni öbölben 18:08
- Ótürk rovásírásos emléket és sziklarajzokat találtak Kazahsztánban 17:06
- Szabadtéri fotókiállítás mutatja be a negyvenéves Hungaroring történetét 16:16
- Hatszáz éven át nem változott jelentősen az ibérek génállománya 15:48
- Modern módszerekkel keresik a történelemből eltűnt társadalmi csoportokat 15:01
- Közösségi régészeti projekt indult Luxemburg történelmi emlékeinek feltárására 14:15













