Az ügynökakták után Trianon traumájával folytatódik az ÁBTL szabadegyeteme
A kommunista diktatúra okozta sebek után idén tavasszal a magyarság másik meghatározó sorsfordulóját, a trianoni békediktátum hatásait vizsgálja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL). A „Történelmi terheink” című beszélgetéssorozat február 19-én induló új szemesztere a nagypolitika helyett a személyes és közösségi traumákra, valamint a határon túli régiók eltérő emlékezetére fókuszál. A nyitóelőadáson Ablonczy Balázs és Ablonczy Bálint történészek elemzik a 106 éves döntés máig ható következményeit.
A tavalyi évben indított szabadegyetemi sorozat célja, hogy a történelemkönyvek száraz adatai helyett tabuk nélkül, emberi sorsokon keresztül mutassa be a 20. század legsötétebb időszakait. Míg az előző évadban a politikai rendőrség működése, a besúgói hálózatok és a családon belüli elhallgatások álltak a középpontban, a 2026-os tavaszi félév a nemzeti identitást alapjaiban meghatározó Trianon-kérdést járja körül.
A február 19-i nyitórendezvényen az Ablonczy testvérpár – Balázs történész és Bálint történész-újságíró – arra keresi a választ, hogyan formálta át a békediktátum a magyar politikai gondolkodást, és miért alakultak ki egymástól eltérő elbeszélések az anyaországban, illetve az elcsatolt területeken. A félév további állomásai régiónként vizsgálják a megmaradás stratégiáit: márciusban Erdély és a kisebbségi lét irodalmi lecsapódásai kerülnek terítékre, áprilisban a Felvidék történeti kérdéseit és a jelenkori dilemmákat vitatják meg, míg májusban Kárpátalja rendkívül aktuális helyzete, a háború, a migráció és a közösségi túlélés drámája zárja a szemesztert.
A sorozat koncepciója a folytonosságra épül: a cél nem a tetemrehívás, hanem a traumafeldolgozás. A tavalyi évadban olyan hiteles személyiségek osztották meg tapasztalataikat, mint Forgách András író, aki szülei ügynökmúltjával nézett szembe, vagy Tegzesné Bibó Borbála, aki Bibó István lányaként élte át az 1956-os megtorlást és a társadalmi kirekesztést. A programsorozatban megszólalt Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapát és Varga Ágota filmrendező is, akik az egyházüldözés és a megfigyelés lélektani hatásait tárták fel. A szervezők szerint a Trianon-tematika is ezt a személyes, megértést segítő hangvételt viszi tovább.
Ez is érdekelhet
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) nem csupán az egykori állambiztonsági szervek iratainak őrzőhelye, hanem aktív tudományos kutatóközpont is. Az intézmény alapvető feladata a diktatúra működési mechanizmusainak feltárása, az áldozatok rehabilitációjának elősegítése és a tudományos eredmények társadalmasítása. A levéltárban őrzött több kilométernyi iratanyag – megfigyelési dossziék, jelentések, parancsok – feldolgozása teszi lehetővé, hogy megértsük, miként hálózta be a hatalom a mindennapokat, és hogyan próbálta manipulálni még a nemzeti emlékezetet is. A mostani rendezvénysorozat is ezen kutatómunka eredményeit viszi közelebb a nagyközönséghez.
A Történelmi terheink nyitóelőadása 2026. február 19-én, csütörtökön 17 órakor kezdődik az ÁBTL Eötvös utcai épületében.
