Mindennaposak voltak az álhírek és a szándékos félretájékoztatások a hidegháború éveiben

Kim Philby kettősügynök munkásságát a szovjetek 1965-ben Lenin-renddel tüntették ki.

Máthé Áron: Amikor a jereváni rádió félig igazat mondott? című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

A vicc természetesen nem a „jereváni rádióra” vonatkozott, hanem a Szovjetunió hírközlésére, illetve a szovjet blokkhoz tartozó magyarországi hírszolgálatra is. Ami a szovjeteket illeti, egy, a szovjet-kínai határvillongások idejéből származó viccben a következőképpen fogalmazódik meg a hírhamisítás diszkrét bája, illetve a szovjet típusú propaganda lényege: a vicc szerint a TASZSZ jelenti, hogy az Usszuri folyó környékén egy kínai harckocsi tüzet nyitott egy békésen szántogató szovjet traktorra. A szovjet traktor vezetője nem ült fel a provokációnak, hanem viszonozta a tüzet, majd felszállt és elrepült.

Mindez az 1956-os forradalom napjaiban, Örkény István híressé-, sőt, szállóigévé vált jegyzetében a következőképpen fogalmazódott meg: „A rádió hosszú évekig a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon. Még a minap, hazánk újjászületésének órájában sem bírta abbahagyni a hazugságot.”

Manapság a „dezinformáció” kérdése ismét terítékre került, s napjaink világában a hír-, és információgazdálkodás ismét stratégiai kérdéssé vált. Nem is csoda; hiszen háborús időkben az információ megléte vagy hiánya, érvényessége vagy érvénytelensége egy-egy sorsforduló esetén döntően eshet latba. A hidegháború lezárulta és a Szovjetunió bukása óta eltelt három évtized szinte elfeledtette, hogy a hidegháború idején hírek, információk és titkok összefüggő tartományban helyezkedtek el, illetve, hogy a hírszolgáltatás és a titokgazdálkodás két eltérő szakmája (vagyis az újságírás és a titkosszolgálat) között bizony átjárás volt.

A „jereváni rádió” természetesen átvitt értelmű, s nem is annyira a rádióra vonatkozik, hanem – mint ahogy arra fentebb utaltam – általában a hírszolgáltatásra. 1983-ban, az eredeti orosz tükörfordítását használva jelent meg magyar nyelven egy szinte történelmi bulvárrá alakított, forrás-részleteket is tartalmazó ismeretterjesztő kiadvány, méghozzá A titkosszolgálatok rejtélyeiből címmel, Vagyim Boriszovics Kasszisz és Leonyid Szergejevics Koloszov szerkesztésében. Koloszovról annyit lehet tudni, hogy egy 1926-ban született szovjet író, újságíró, a KGB alezredese, aki a külföldi hírszerzésnél dolgozott. Eredetileg közgazdász végzettségű, kezdetben a szovjet külkereskedelmi minisztériumban dolgozott, majd a Szovjetunió olaszországi kereskedelmi kirendeltségén.

1962-től tizenöt éven át Olaszországban szolgált mint az Izvesztyija című szovjet vezető lap tudósítója, egyben hírszerző. Jó kapcsolatokat ápolt a Cosa Nostra vezetésével, a kor vezető olasz politikusaival (például: Aldo Moro, Palmiro Togliatti). Több szovjet-olasz kereskedelmi ügyletet is tető alá hozott. 1977-től az Izvesztyija külföldi osztályának helyettes vezetője lett. Miután Oleg Ljapin KGB ügynök dissszidált, és több mint száz KGB ügynököt és hírszerzőt buktatott le, Koloszovot 1978-ban visszarendelték Moszkvába, vélhetően a lebukás elől. Hazatérésekor áthelyezik a KGB 5. Igazgatóságára (a részleg fő feladata az ideológiai diverzió elleni küzdelem volt). Ebben a minőségben több, a hírszerzésről szóló munka, visszaemlékezés szerzője – kritikusai szerint ezekben hajlamos volt saját szerepét és érdemeit felnagyítani. 2008-ban hunyt el.

A másik szerző, az 1925-ben született Kasszisz szintén író, újságíró; a Komszomolszkaja Pravda és az Izvesztyija különtudósítójaként dolgozott Kínában, Indiában, Japánban. Ebbéli minőségében feltehetően ő is a KGB-nek dolgozott. Több könyv esetében Koloszov társszerzője.

A szóban forgó kötetben nem más, mint Kim Philby, a szovjetek brit mesterkémje emlékszik vissza egy interjú keretében számos titkos akcióra, s ezek között is az Ukrajnával és az ukrán emigrációval kapcsolatos tevékenységére. Hogy pontosak legyünk: ezek olyan titkos akciók, amelyeket a brit és az amerikai szolgálatok hajtottak végre, amikor Philby még szovjet ügynökként a brit titkosszolgálat soraiban tevékenykedett. Egy hosszabb részletet idézünk az interjúból.

„Volt néhány csetepaténk különféle orosz emigráns szervezetek miatt, amiről alább beszélek majd. Beszélgettünk például a Népi Munkaszövetségről (NMSZ), [és] Sztyepan Banderának, az angolok kedvencének ukrán nacionalistáiról. A CIA, ahogy a SIS is, igyekezett hálójába fogni a leghasznosabbaknak ígérkező emigránscsoportocskákat. Bár az angolok heves utóvédharcokat folytattak, hogy megőrizzék pozícióikat azokban a csoportocskákban, amelyekkel régóta együttműködtek, az amerikaiak fokozatosan kiszorították őket erről a területről. A dollár túlerőben volt. így például hiába voltak érdekeltek az angolok az NMSZ-ben, a SIS pénzügyi okokból rákényszerült, hogy átengedje a vezetést a CIA-nak.

Máthé Áron: Amikor a jereváni rádió félig igazat mondott? című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• 1300 éves kutat találtak a kuvaiti Failaka-szigeten
• 80 ezer éves kőpengék az Arab-félszigeten
• Titkoztatos asszaszinok – karizmatikus vezetők alapították a legendás orgyilkos rendet 
• Rengeteg balszerencse övezte a III. keresztes hadjáratot
• Hatalmas környezeti katasztrófával járt az öbölháború 
• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását