Az istenek segítségét kérhette egy bronzkori utazó az Alpokban
Közel négyezer éves bronz nyakperecet találtak svájci régészek az Alpokban, több mint 2600 méter magasan. A kivételes állapotban fennmaradt ékszer a korai bronzkorból származik, és a kutatók szerint elképzelhető, hogy egy őskori utazó az isteneknek szánt áldozati ajándékként hagyta hátra.
- Svájci régészek közel négyezer éves bronz nyakperecet találtak a Lötschen-hágónál, több mint 2600 méteres magasságban.
- A kutatók szerint elképzelhető, hogy a nyakperecet egy bronzkori utazó vallási felajánlásként hagyta hátra, ezt azonban egyelőre nem sikerült konkrét bizonyítékokkal alátámasztani.
- A Lötschen-hágó már a bronzkorban fontos közlekedési és kereskedelmi útvonal lehetett, ahol korábban íjakat, nyílvesszőket, bőrmaradványokat és gabonalisztet tartalmazó edényt is találtak.
Bern kanton régészeti szolgálatának munkatársai 2026 októberének közepén, egy rutinszerű terepbejárás során bukkantak rá az ékszerre a Lötschen-hágónál, amely a Berni-felvidéket köti össze a Wallis régióval. A november 18-án bejelentett felfedezés azért is különleges, mert bár a térségben korábban már számos bronzkori használati tárgyat - köztük íjakat és nyílvesszőket - találtak, ez az első bronzból készült őskori ékszer, amely a hágó területéről előkerült.
A mintegy 13 centiméter átmérőjű, két végén egy-egy hurokkal ellátott nyakperec a zord alpesi körülmények ellenére meglepően jó állapotban maradt fenn. A Kr. e. 2000 és 1700 közötti időszakra datált leletet a régészek a helyszínen dokumentálták, majd a berni laboratóriumokba szállították, ahol megkezdték konzerválását és részletes kivizsgálását. Hasonló ékszereket korábban Gwatt, Einigen és Hilterfingen környékén, férfiak és nők sírjaiban egyaránt találtak, ami segíti a nyakperec keltezését, eredeti tulajdonosának kilétét azonban nem teszi megállapíthatóvá.
A kutatók szerint az sem zárható ki, hogy az ékszer nem véletlenül került a magashegyi útvonalra, hanem egy bronzkori utazó szándékosan helyezte el ott vallási felajánlásként. Az Alpokon való átkelés komoly veszélyekkel járhatott, ezért elképzelhető, hogy a nyakperec tulajdonosa az istenek védelmét kívánta elnyerni az út megkezdése előtt, vagy a sikeres átkelésért mondott köszönetet. Európa más területein is kerültek elő olyan bronzkori ékszeregyüttesek, amelyeket a régészek lehetséges vallási áldozatként értelmeznek, a svájci lelet esetében azonban egyelőre nem sikerült bizonyítani ezt a feltételezést. A kérdést tovább bonyolítja, hogy a nyakperec a korábbi bronzkori tárgyak lelőhelyeitől távolabb helyezkedett el.
A Lötschen-hágó több mint négyezer évvel ezelőtt egy nagyon fontos összeköttető terület lehetett a Kander- és a Lötschen-völgy között, amelyen keresztül az őskori közösségek árukat szállíthattak, állatokat hajthattak, és kereskedelmi kapcsolatokat bonyolíthattak le a hegyvidék ellentétes oldalán fekvő településekkel. A korábbi régészeti kutatások során szil- és tiszafából készült íjak, nyílvesszőtöredékek, bőrmaradványok, valamint egy durvára őrölt gabonalisztet tartalmazó apró fatartó is előkerült.
Ez is érdekelhet
A hágónál talált leletek fennmaradásában meghatározó szerepet játszott a hegyvidéket borító jég, amely évezredeken keresztül megóvhatta a bomlásra különösen érzékeny szerves anyagokat, köztük a fát és a bőrt. Az emelkedő hőmérséklet következtében azonban az alpesi jégtakaró egyre nagyobb területeken húzódik vissza, így olyan régészeti emlékek is napvilágra kerülnek, amelyek korábban évszázadokon vagy évezredeken át rejtve maradtak: 2022-ben például egy legalább kétezer éve jég alatt fekvő hegyi útvonal maradványait is feltárták a kutatók, ami újabb bizonyítékot szolgáltatott a térség hosszú múltra visszatekintő közlekedési kapcsolataira.
A jég olvadása ugyanakkor komoly kihívást is jelent a régészek számára, mivel a fagyott állapotban megőrződött tárgyak a levegő és a változó időjárási körülmények hatására gyorsan károsodhatnak. A szakemberek ezért rendszeresen átvizsgálják a Lötschen-hágó környékét, hogy időben dokumentálhassák és biztonságba helyezhessék az újonnan felszínre kerülő leleteket.