Orosz csapások rongáltak meg műemlékeket Kijevben és Odesszában
Több kijevi és odesszai történelmi műemlék, köztük világörökségi épületek is megsérültek a 2026. november 19-i és 20-i orosz támadásokban. A csapások Kijevben a 19. századi Szent Volodimir-székesegyházat, Odesszában pedig 12 védett épületet érintettek.
- November 19-én és 20-án orosz csapások érték Kijev és Odessza védett épületeit.
- Kijevben a Szent Volodimir-székesegyház, Odesszában pedig 12 kulturális műemlék rongálódott meg.
- Október végéig csaknem 2200 ukrán műemlék és 2700 kulturális intézmény szenvedett kárt.
Tetyana Berezsna ukrán humanitárius ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter tájékoztatása szerint november 19-én orosz drónok rongálták meg a kijevi Szent Volodimir-székesegyház ablakait, festményeit és szerkezeti elemeit.
A neobizánci stílusú templom a moszkvai patriarkátustól 2018-ban elszakadt Ukrán Ortodox Egyházhoz tartozik, belső díszítésén pedig Viktor Vasznyecov, Mihail Vrubel, Mihail Nyesztyerov és Mikola Pimonenko is dolgozott. A kijevi örökségvédelmi hivatal kárfelmérése alapján a szomszédos osztrák és a holland nagykövetség épülete is megsérült. Ugyanezen a napon a Szent Mihály aranykupolás székesegyház és kolostoregyüttes felett is lelőttek egy orosz drónt, és maga az UNESCO-listán szereplő műemlék is károkat szenvedett.
Egy nappal korábban a Fekete-tenger partján fekvő Odessza történelmi központját érték csapások, amely 2023 óta a veszélyeztetett világörökségi helyszínek között szerepel. Az UNESCO közleményben ítélte el a támadást, kiemelve, hogy több országos jelentőségű műemlék, köztük a Giorgio Torricellinek tulajdonított 1834-es Kalio-palota is megsérült, a november 20-i támadásokban pedig legalább 9 ember életét vesztette.
Berezsna adatai szerint az év eleje óta több mint harmadával emelkedett a megrongálódott ukrán műemlékek száma, amely október végére megközelítette a 2200-at, és csaknem 2700 kulturális intézmény is érintett. A miniszter a héten az északnyugat-ukrajnai Luckban egyeztetett az 1429-es kongresszus 2029-es 600. évfordulójáról; októberben ott egy orosz csapás Petro Antip 2000 négyzetméteres, Kozmogónia című festményét is megrongálta.
A támadások azt követően történtek, hogy Ukrajna november 16-án és 17-én megrongálta és használhatatlanná tette a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet Oroszországgal összekötő Kercsi hidat, mire Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasította a részleges tűzszünet lehetőségét. Ezzel párhuzamosan Donald Trump amerikai elnök a békekötés közelségéről beszélt, majd november 20-án Putyinnal és Hszi Csin-ping kínai elnökkel békedeklarációt írt alá Sencsenben.
Ez is érdekelhet
A művészeti életben Konsztantyin Akinsa kurátor és Bjorn Geldof, a kijevi PinchukArtCentre művészeti igazgatója petícióban sürgette az orosz állami részvétel felfüggesztését a nemzetközi kulturális rendezvényeken. A brüsszeli Rapporteur szerint 10 európai ország már kezdeményezte, hogy Moszkva ne vehessen részt a 2027-es Velencei Építészeti Biennálén, miután a 2026-os velencei orosz jelenlét tiltakozásokat váltott ki.
A megrongálódott épületek Kelet-Európa eltérő korszakainak jelentős építészeti emlékei. A kijevi Szent Mihály-kolostor eredete a 12. századi Kijevi Rusz idejéig nyúlik vissza, bár a szovjet hatóságok az 1930-as években lerombolták, és csak a független Ukrajnában építették újjá. A 19. század második felében emelt Szent Volodimir-székesegyház a keleti szláv művészettörténet kiemelkedő alkotása, amelyben orosz és ukrán festők munkái egyaránt fennmaradtak. Odessza történelmi belvárosa a 18. század végi alapítás után, a 19. században alakult ki európai építészek közreműködésével, a Fekete-tenger egyik legfontosabb kereskedelmi kikötőjeként.