A középkor nyilai ugyanolyan rettenetes sebeket okoztak, mint a későbbi pisztolyok
2020. május 14. 15:02 Múlt-kor
Az Anglia dél-nyugati részén fekvő Exter városában található domonkosrendi kolostorban felfedezett emberi csontok arról tanúskodnak, hogy a középkori hosszúíj olyan borzasztó sérüléseket okozott, mint a mai modern pisztolyokból leadott lövések.
Korábban
A vizsgált maradványok feltehetően harcban elhunyt katonáké, akiket eredeti sírhelyükből kihantoltak, majd felszentelt földben temettek el újra. A kutatók szerint többüknek nyílvessző okozta sérülésük is volt, néhányuknál a nyíl teljesen áthatolt a koponyán, miközben kis bementi és nagy kimenetei sebeket okozott.
A középkori angol nyílvesszőket úgy tervezték, hogy azok óramutató járásával megegyező irányban forogjanak, így amikor elérték az áldozatot, szó szerint belefúrták magukat a csontba.
A kora újkortól kezdve a fegyvergyártók túlnyomórészt huzagolt (belül barázdált) fegyvercsövet gyártanak, amelynek eredetileg nem a lövedék megforgatása volt a célja, hanem a cső elkoszolódásának csökkentése. Ám végül a golyók a középkori metódusnak megfelelően, az óramutató járásával megegyező irányban forogtak.
A feltárásokat Exeter város régészeti csapata egy bevásárlóközpont felépítése előtt ejtette meg. A kutatók 22 csontdarabot, 3 fogat, egy teljes koponyát, továbbá bal combcsontot, jobb sípcsontot és bal felkarcsontot vizsgáltak. Az összes leleten mély sérülések voltak láthatók, amelyeket feltehetően nyilak okoztak.
Az azincourti csata (1415)
A szénizotópos kormeghatározás alapján a maradványok 1482 és 1645 közötti időszakból származnak. A sípcsonton található seb 1284–1395, míg koponyáé 1405–1447 közötti időre tehető. Ezalapján egyértelműen megállapítható, hogy különböző emberek sírjára bukkantak.
Az angol hosszúíj hírhedt és halálos középkori fegyver volt, amelyet az angolok és a walesiek vadászatra és hadviselésre használtak. A franciák elleni küzdelem döntő fegyverneme volt a százéves háború alatt. Érdemes megemlíteni az 1415-ben zajló azincourti csatát, ahol körülbelül 1500 gyalogkatona és 7000 íjász főlényes győzelmet aratott a túlerőben lévő, jól felszerelt – 14 000–15 000 fős – francia seregen.
Oliver Creighton, a kutatást vezető Exeteri Egyetem régésze így nyilatkozott: „A felfedezések eredményei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy átérezhessük a középkori hosszúíj pusztító erejét. A későbbiekben segíteni fog felismerni a középkori nyíl okozta sérüléseket a régészeti leleteken”.
A középkorban a szemet vagy az arcot eltaláló nyílvessző által bekövetkezett halálesetnek különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az egyházi krónikások az ilyen sérülést istenileg elrendelt büntetésnek tekintették. Ennek talán egyik leghíresebb elszenvedője II. Harold angol király volt, akit hastingsi (1066) csatában ért halálos sérülés, amelyet egy, a szemébe fúródó nyíl okozott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Patkányirtóként és napszámosként kereste kenyerét az elnyomás éveiben Fekete István tegnap
- Mindent vagy semmit: a fogság helyett a halált választották Okinava japán védői tegnap
- Zenésznek kiváló volt, múzsaként szíveket tört össze Geyer Stefi tegnap
- Az olasz túlerő ellenére tartották a frontot az osztrák-magyar hadak az Isonzónál tegnap
- A fiatal nemzedék tagjai tervezhetik meg II. Erzsébet királynő platinajubileumának logóját tegnap
- 10 tény az Enigmáról tegnap
- Ötszáznál is több gyermekprogram várja az érdeklődőket a Múzeumok Éjszakáján tegnap
- Az egyház és a népharag egyaránt veszélyt jelentett egykor a dogmákat megkérdőjelező tudósokra tegnap
