A középkor nyilai ugyanolyan rettenetes sebeket okoztak, mint a későbbi pisztolyok

A vizsgált maradványok feltehetően harcban elhunyt katonáké, akiket eredeti sírhelyükből kihantoltak, majd felszentelt földben temettek el újra. A kutatók szerint többüknek nyílvessző okozta sérülésük is volt, néhányuknál a nyíl teljesen áthatolt a koponyán, miközben kis bementi és nagy kimenetei sebeket okozott.

A középkori angol nyílvesszőket úgy tervezték, hogy azok óramutató járásával megegyező irányban forogjanak, így amikor elérték az áldozatot, szó szerint belefúrták magukat a csontba.

A kora újkortól kezdve a fegyvergyártók túlnyomórészt huzagolt (belül barázdált) fegyvercsövet gyártanak, amelynek eredetileg nem a lövedék megforgatása volt a célja, hanem a cső elkoszolódásának csökkentése. Ám végül a golyók a középkori metódusnak megfelelően, az óramutató járásával megegyező irányban forogtak.

A feltárásokat Exeter város régészeti csapata egy bevásárlóközpont felépítése előtt ejtette meg. A kutatók 22 csontdarabot, 3 fogat, egy teljes koponyát, továbbá bal combcsontot, jobb sípcsontot és bal felkarcsontot vizsgáltak. Az összes leleten mély sérülések voltak láthatók, amelyeket feltehetően nyilak okoztak.

A szénizotópos kormeghatározás alapján a maradványok 1482 és 1645 közötti időszakból származnak. A sípcsonton található seb 1284–1395, míg koponyáé 1405–1447 közötti időre tehető. Ezalapján egyértelműen megállapítható, hogy különböző emberek sírjára bukkantak.

Az angol hosszúíj hírhedt és halálos középkori fegyver volt, amelyet az angolok és a walesiek vadászatra és hadviselésre használtak. A franciák elleni küzdelem döntő fegyverneme volt a százéves háború alatt. Érdemes megemlíteni az 1415-ben zajló azincourti csatát, ahol körülbelül 1500 gyalogkatona és 7000 íjász főlényes győzelmet aratott a túlerőben lévő, jól felszerelt – 14 000–15 000 fős – francia seregen.

Oliver Creighton, a kutatást vezető Exeteri Egyetem régésze így nyilatkozott: „A felfedezések eredményei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy átérezhessük a középkori hosszúíj pusztító erejét. A későbbiekben segíteni fog felismerni a középkori nyíl okozta sérüléseket a régészeti leleteken”.

A középkorban a szemet vagy az arcot eltaláló nyílvessző által bekövetkezett halálesetnek különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az egyházi krónikások az ilyen sérülést istenileg elrendelt büntetésnek tekintették. Ennek talán egyik leghíresebb elszenvedője II. Harold angol király volt, akit hastingsi (1066) csatában ért halálos sérülés, amelyet egy, a szemébe fúródó nyíl okozott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Mussolini

• Máig nincs nyoma Mussolini titkos dokumentumainak
• Diktátorok titkos szenvedélyei – Amikor a kegyetlen vezetők kertészkedtek, rajzoltak és hegedültek
• Mussolini felemelkedése és bukása: A fasizmus születése
• „Ép testben, ép lélek” – oktatás a fasiszta Olaszországban
• Hány szeretője volt Mussolininek?
• Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini 
• Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini 
• A halál balvanói alagútja
• Kosárlabdázással és kertészkedéssel is szívesen töltötték idejüket a legvéresebb kezű diktátorok