Ellopták a vixi hercegnő legendás arany nyakperecét
Nappal, a látogatók szeme láttára lopták el 2026. július 24-én a franciaországi Châtillon-sur-Seine régészeti múzeumának egyik legértékesebb műtárgyát, a vixi hercegnő csaknem 2500 éves arany nyakperecét. A vaskori kelta ötvösművészet kiemelkedő alkotásának eltűnése ismét ráirányítja a figyelmet az egyedülálló régészeti leletek védelmének nehézségeire.
- Ismeretlen elkövetők 2026. július 24-én, a látogatók szeme láttára ellopták a vixi hercegnő csaknem 2500 éves arany nyakperecét a châtillon-sur-seine-i régészeti múzeumból.
- Az ékszer a híres vixi kocsis sírból került elő, amely alapvetően átformálta a vaskori kelta elit társadalmáról alkotott képet.
- A szakemberek szerint az ékszer beolvasztása pótolhatatlan veszteséget jelentene a vaskori kelta civilizáció kutatása szempontjából.
Az 1953 januárjában feltárt vixi arany nyakperec Európa egyik legismertebb vaskori ékszere, amely egy Kr. e. 500 körül eltemetett, a kelta elit legfelső rétegéhez tartozó nő sírjából került elő a franciaországi Vix település közelében. A 480 grammos tiszta aranyból készült, két szárnyas lóalakban végződő ékszer rendkívüli állapota és finom kidolgozása miatt a kelta ötvösművészet páratlan emlékének számít.
A kutatók szerint a nyakperec díszítésén görög és keleti hatások figyelhetők meg, ugyanakkor több vizsgálat arra utal, hogy helyi kelta mesterek készíthették a mediterrán térségből átvett technikák alkalmazásával. A lelet ezért nem csupán egy egyszerű rangjelző ékszernek tekinthető, hanem a vaskori kelta fejedelemségek görög és etruszk világgal ápolt élénk kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak tárgyi leképeződésének is.
A nyakperec a René Joffroy által feltárt híres vixi kocsis sír része volt, amelyet a 20. század egyik legjelentősebb európai régészeti felfedezéseként tartanak számon. A Hallstatt-kor végére, vagyis Kr. e. 500 körülre keltezett sírban a régészek egy 1,64 méter magas görög bronzkratért, egy díszkocsit, fibulákat, számos ékszert és más gazdag mellékleteket is találtak, amelyek alapvetően formálták át a vaskori kelta elit társadalmáról alkotott képet.
A 2026. július 24-i rablás során az elkövetők egyszerű látogatóként léptek be a Châtillon-sur-Seine-ben működő Musée du Pays Châtillonnais épületébe, majd a biztonsági intézkedéseket kijátszva megszerezték a nyakperecet, és a főbejáraton keresztül távoztak. Az eset azért keltett különösen nagy megdöbbenést, mert a múzeum egy 2025 novemberi lopási kísérletet és egy 2026 júliusi betörést követően mintegy 150 ezer eurót fordított a biztonsági rendszer korszerűsítésére, amely így sem tudta megakadályozni a bűncselekményt.
A szakemberek attól tartanak, hogy ha a tolvajok beolvasztják a 480 gramm aranyat tartalmazó ékszert, akkor a veszteség pótolhatatlan lesz, hiszen nem pusztán egy értékes nemesfém tárgy tűnne el, hanem a vaskori kelta civilizáció egyik legfontosabb régészeti emléke is.
